Amikor a szokásos reggeli „gasztroblogportyán” rábukkantam névrokonom legújabb receptjére, azonnal tudtam, hogy én ezt meg akarom sütni!!! Rögvest kértem is telefonos segítséget kedvenc fordításügyi szakértőmtől, aki mindenféle „teltház van, beteg vagyok” típusú mellébeszélések közepette hagyott magamra a problémámmal. Nos a magad uram jegyében nekiláttam és lefordítottam. Mivel a végeredmény felülmúlt minden előzetes várakozást, valószínűleg jól dolgoztam. :o)
A recept 2 db 23 cm átmérőjű formát ír, illetve névrokon 1 db 30 cm-est használt. Mivel se 2 db kicsi se 1 db nagy kapcsos formám nincs (1 db 24 cm átmérőjű kapcsos formával rendelkezem csupán), azt találtam ki, hogy az állítható tortakarikámat fogom használni. Beállítottam kb. 30 cm-re és egy sütőpapírral bélelt nagy tepsire helyeztem. Gyakorlatilag tökéletesen bevált, igaz némi tejszín kifolyt alul, de nem vészes, el lehet mosogatni. További gond, hogy csokipötty, vagy csokilencse, vagy ki-ki nevezze ahogy akarja az én falumban nem van, úgyhogy nagyvonalúan fogtam az csokoládét és apró darabokra vágtam. (persze mazoisták felolvaszthatják a csokoládét és zacskóból kinyomva csinálhatnak „Schokoladentröpfchen”-t, de én ettől eltekintettem.)
Tészta elkészítése: 180 ml tejet, 60 ml frissen facsart narancslevet (mielőtt kifacsarjuk, egy másik tálba reszeljük le a héját, ilyenkor még könnyebben megy :o) és 60 g vajat óvatosan, kis lángon melegítettem, amíg a vaj felolvadt, de az egész kulimász csak langyos lett (max 50Cfok!).
2 egész tojást, 50 g cukrot, 1 ek reszelt narancshéjat, 1 tk sót elkevertem, és apránként a tejes folyadékhoz adagoltam.
550 g lisztet és 1 cs szárított élesztőt elkevertem a nagy keverőtálban, hozzáöntöttem a tejes-tojásos masszát, és a robotgép dagasztójával 6-7 perc alatt kész is volt a tészta.
Letakarva, langyos helyen én egy órát pihentettem (névrokon csak 30 percig, de nekem annyi idő alatt nem lett a térfogata a duplája).
Míg a tészta pihent, kimértem a többi hozzávalót: 2 x 45 g puha vaj, 2 x 50 g cukor és 2 x 75 g étcsokoládé (apró darabokra vágva) kell a töltelékbe, 120 ml tejszín és 2 ek narancslikőr kell a tetejére, valamint 125 g porcukor a glazúrhoz, és előkészítettem a sütőformát.
A duplájára kelt tésztát kiborítottam a lisztel beszórt gyúrótáblára és két részre osztottam, az egyik fele ment is vissza a tálba, és letakarva pihent amíg rá nem került a sor.
A tésztadarabot kb. 30x45 cm-es téglalappá nyújtottam, megkentem 45g puha vajjal, rászórtam a 50g cukrot és rápotyogtattam a 75g csokit. A hosszabbik oldal mentén feltekertem és a tekercset 12 egyenlő darabra szabtam. A vágási felülettel felfelé a formába helyeztem, nem túl szorosan, hogy legyen helyük még nőni.
A másik tészta féllel ugyan így kell eljárni. Ezeket is szépen el kell rendezni a formában. 30 perc pihenés után a darabkák ismét megnőnek.
Ekkor a likőrrel elkevert tejszínt rácsöpögtettem a tetejére (igazság szerint csak a felét, mert alul jött kifelé, és amikor bent volt a sütőben kb. 15 perce, és teljesen kitöltötte a sütőformát, akkor öntöttem rá tejszín másik felét). 190 C fokra előmelegített sütőben nekem kb. 40 percig sült (ha két formában sütjük, úgy hamarabb elkészül).
A sütőből kivett, még meleg kalács tetejére jön a glazúr. Ehhez a kimért 125 g porcukrot elkevertem annyi narancslével, hogy sűrűn folyó masszát kapjak, ezt ráöntöttem a tészta tetejére. Ahogy a süti hűl, úgy szilárdul meg rajta a bevonat.
A pénteki zajos sikerre tekintettel vasárnap megismételtem a mutatványt, ekkor azonban citromos-csokoládés változat készült (még a Capriról csempészett bio citrom és limoncello felhasználásával). Ekkor a citromlevet nem adtam hozzá a tej-vajhoz, hanem külön öntöttem a tésztába, mert állítólag a tej összemegy a citromlé hatására, és nem mertem kockáztatni.