Ez a történet egy darabig több szálon futott, mint egy krimiben. Először is az én gazdám megszállott teafüggő, így aztán időnként valami teával kapcsolatos dolgot szokott találni a karácsonyfa alatt, mondjuk ezt a könyvet. Ebben a könyvben a csodás fotók és az érdekes történetek mellett egész meglepő receptek is találhatóak. Számomra a teával fűszerezett húsételek kicsit furán hangzanak, de azért vannak süti és természetesen ital receptek is.
Benne van ez a mostani recept is, amihez egy jó ideig "csak" a sütőforma és a matcha tea hiányzott.
Aztán van egy másik szál, Lila Füge blogja, ahol tavaly pont ilyenkor tűnt fel egy matcha teával készült süti recept. Nos itt nálunk ezt a teát lehetetlenség beszerezni, de ahogy azt Lila Füge megírta, az 1000 Tea teázóban szokott lenni. Tekintve, hogy viszonylag ritkán járok Pesten, és többnyire a melók után már nincs lehetőségem vásárolni, ez nehéz ügynek látszott, de ha süteményről van szó, én nem ismerek akadályt, hosszas kalandok után megszereztem a teát. Ki is lett próbálva a süti, de a megmaradt tea azóta egy jól záródó fém dobozkában várta a sorsát.
És hogy tovább bonyolítsam a történetet, a múlt héten találtam a szemetes mellett (újságok a kuka mellett várják, hogy a szelektív gyűjtőbe kerüljenek) egy Cora katalógust, ami arról tájékoztatott, hogy épp dúlnak a francia hetek (november 3-23), és ha sietek, szerencsés esetben még kaphatok medeleine sütő tepsit.
Az már tényleg csak a véletlen műve, hogy épp aktuális is a dolog, de tekintve, hogy Proust és a madeleine kapcsolata nem lenne túl eredeti ötlet egy VKF-re, nem is halogattam a dolgot, gyorsan kipróbáltam az új tepsimet és a teás süti receptet.
Hozzávalók: 100 g liszt, 100 g vaj, 125 g porcukor, 2 tojás, 1 csapott kávéskanál mactha tea, ½ kávéskanál szárított élesztő.
Ügymenet: a mikróban alacsony fokozaton megolvasztottam a vajat, majd félretettem hűlni. Egy tálba szitáltam a lisztet, a teát és az élesztőt. Az egészet jól összekevertem. Egy másik tálban a tojásokat fehéredésig kevertem a cukorral. Amikor már jó habos volt a tojás, és a térfogata láthatóan megnőtt, akkor apránként felváltva hozzádolgoztam a lisztes keveréket és az olvasztott vajat. Ekkor arra jutottam, hogy nem erősségem a kanalazgatás, úgyhogy az egész masszát egy nyomózsákba töltöttem, így gyorsan, egyszerűen és főleg tisztán tudtam a tésztát a tepsi mélyedéseibe juttatni. 190 C fokra előmelegített sütőben 15 percig sütöttem. Lehetséges, hogy ha előbb kiveszem, akkor zöldebb maradt volna, minden esetre 24 db nagyon finom sütemény lett a végeredmény
