Bejgli - kevesebb szénhidráttal

Bejgli - kevesebb szénhidráttal

Bejgli - kevesebb szénhidráttal

A helyzet az, hogy én soha életemben nem sütöttem még bejglit. Az évek során szinte minden karácsonyi fogás átkerült az én feladataim közé, kivéve a bejglit, hogy azért anyukámnak is maradjon valami dolga. Az idén viszont kiderült, hogy alaposan csökkentenem kell a szénhidrátbevitelt. Alapvetően nincs ezzel olyan nagy baj, a hétköznapokban egész jól elvagyok, és a hétvégékre is mindig jutott valami ch szegény desszert, de a karácsony az mégis más. Mindig is azt mondogattam, hogy „a karácsonyban az a legjobb, hogy bájglit lehet reggelizni”. Csakhogy a bejgliben sok a szénhidrát… nagyon sok. Szóval nem elég, hogy még soha életemben nem sütöttem, de rögtön nehezített pályára is kerültem. Szerencsére kaptam némi segítséget mind az elkészítéshez, mind a szénhidrát csökkentéshez.

Bejgli készítési kutatásaim oda vezettek, hogy mindenki másképp csinálja, és persze mindenki esküszik a sajátjára… Azért találtam néhány közös pontot, és igyekeztem összeszedni a legjobb ötleteket:

- a hozzávalók legyenek hidegek,

- bár a tésztába élesztő kerül, mégis úgy kell bánni vele, mint az omlós tésztával,

- a töltelékkel kell kezdeni, hogy teljesen hidegre hűljön,

- ha a tésztát sütőpapíron nyújtjuk, nem kell lisztezni a deszkát, és feltekerni is könnyebb,

- a térképes kinézethez a tojássárgájával hosszában, a fehérjével keresztben kell lekenni,

- mivel omlós tészta, a szokásostól melegebb sütőben kell sütni,

- végezetül, ha a szurkálás ellenére is kireped, egyszerűen csak engem kell idézni: „amelyik bájgli nem reped, abban nincs elég töltelék” fotózáskor pedig elegánsan a másik oldalát fényképezzük

Ez a mennyiség 3 db egyenként kb. 60 dkg-os rudat eredményez. A kísérleti jellegre tekintettel ezúttal mind a három mákos töltelékkel készült. A tölteléket nyírfacukorral édesítettem, de ebből is sokkal kevesebbet tettem, mint amennyit a klasszikus receptek ajánlanak. Nekünk így ízlik, a hagyományos bejglibe is évek óta csak fele annyi cukrot tettünk, mint amit a könyv ír.

 bajgli_blog.JPG

Hozzávalók a töltelékhez: 400 g mák, 150 g nyírfacukor, 250 ml víz, 50 g zsemlemorzsa, 30 g cukrozott citromhéj, 80 g mazsola, 1 (de inkább 2) citrom reszelt héja.

Ügymenet: a mákot megdarálom a nyírfacukorral együtt (csak kávédarálóm van, az meg csak együtt viszi őket) és egy nagy tálba teszem. Belekeverem a mazsolát, és a kétféle citromhéjat, a morzsát, és végül leöntöm a forró vízzel. Jó alaposan összekeverem, majd hideg helyre teszem. (igen a kutyaólra, de ez nem kocsonya…)

Hozzávalók a tésztához: 250 g Dia-Wellness Zéró-6, 300 g fehér tönkölyliszt, 50 g porcukor, 250 g vaj, 1 tojás + 1 tojás sárgája, 125 ml hideg tej, 1 csomag szárított élesztő, 1 nagy csipet só, valamint 1 tojás szétválasztva a lekenéshez.

Ügymenet: Egy nagy tálban összekevertem a liszteket a sóval és a cukorral, majd gyors mozdulatokkal elmorzsoltam benne a vajat. Nem szabad sokáig fogdosni, mert akkor megolvad benne a vaj. Tulajdonképp robotgépet is használhatunk dagasztópálcával, szépen elmorzsolja a vajat. Ezután belekevertem a szárított élesztőt, majd a tál közepén félrehúztam a lisztet, és a keletkezett mélyedésbe öntöttem a tojást és a tojássárgáját, valamint a hideg tejet. Nagyon gyorsan összegyúrtam, majd letakarva hideg helyre tettem pihenni kb. másfél órára.

A pihentetett tésztát három egyforma részre osztottam, majd kettőt visszatettem a kutyaól tetejére  hűtőbe. A tésztát nagy sütőpapírra tettem, és egy kb. 33x22 cm-es téglalappá nyújtottam. Ha már kicsit nehezebben nyúlt, akkor óvatosan felemeltem a papírról és átfordítottam. Lisztezni nem kellett egyáltalán. Kimértem a máktöltelék 1/3-ad részét, és egy spatulával rásimítottam a tésztára, úgy, hogy körben 1-2 cm tészta szabadon maradt. A két keskenyebb végén óvatosan behajtottam és kicsit lenyomtam a tésztát, hogy a végén ott se legyen sokkal vastagabb, majd a sütőpapír segítségével a hosszabb oldal mentén feltekertem. A kész tekercset egy sütőpapírral bélelt sütőlapra tetem. Ezt a műveletet megismételtem még kétszer, és így lett három rúd bejglim egymástól szép egyenlő távolságra a sütőlapon. 

Először a tojássárgájával kentem le őket hosszában, majd hideg helyre tettem őket 2 órára. Ezután jött a tojásfehérje, amit enyhén felvertem egy villával és lekentem vele a rudakat keresztben. Ismét hagytam pihenni őket kb. másfél óráig. Mielőtt betettem a sütőbe, megszurkáltam az oldalán. 

Előmelegített 200 C fokos sütőben 35 perc alatt sültek készre. Egy rúd szénhidrát tartalma 210 g.

És ha már bájgli: 

 

2015/12/06 : chilii Szólj hozzá!