Segítsüti 2015. Ősz - Vaníliás shortbread karamellkrémmel és csokoládéval

Segítsüti 2015. Ősz - Vaníliás shortbread karamellkrémmel és csokoládéval

Segítsüti 2015. Ősz - Vaníliás shortbread karamellkrémmel és csokoládéval

Nemrég nagy meglepetés ért, amikor meghívást kaptam, hogy legyek az idei őszi Segítsüti csapat tagja. Ebből az alkalomból készült ez a süti, amibe belesütöttem mindent, amit én már nem ehetek, így nekem maradt a sütés öröme, és a nyertesé lehet a karamellkrémmel és csokoládéval készült vaníliás shortbread élvezete.

Hogy hogyan? Szeptember 21-24. között harminc blogger süteményeire lehet licitálni, a bevétellel pedig a Mosoly Alapítványt támogatjuk. Ők azok, akik ingyenes művészeti- és meseterápiákkal gyógyítják azoknak a gyerekeknek a lelkét, akiknek testét valamilyen súlyos betegséggel vívott harc viselte meg. Szinte minden esetben hosszan tartó kórházi kezelésben részesülnek, vagy azon vannak túl, fizikai és pszichés traumákon mentek keresztül. A Mosoly Alapítvány munkatársai igyekeznek őket és családtagjaikat is a művészet és mese erejével segíteni, hogy sérüléseiket mihamarabb feldolgozhassák. Működésük 18 éve alatt közel tízezer gyermeknek tudtak ebben segítségére lenni.

Támogatóink hozzájárulásával igyekszünk munkájukat még eredményesebbé tenni különböző eszközök beszerzésével, hogy élményprogramjaik és hosszú távú terápiás csoportjaik még jobb hatásfokkal működhessenek, és a kórházi terápiákon is még sikeresebbek lehessenek.

segitsutiblog.JPG

Az én sütim a híres skót keksz, a shortbread egy variációja. A kis kekszeket karamellkrémmel ragasztottam össze, és a végüket étcsokoládéba mártottam. A nyertes eldöntheti, hogy kér-e sót a karamellkrémbe :) Lehtőség van arra is, hogy felirat kerüljön a kekszekre, persze csak rövid név vagy szó fér el rajtuk. A süti postázható is, hátha az ország túlsó végében is laknak karamell függők. Kb. 40-42 db süti kerül a dobozba. 
 segitsutiblog3.JPG

A Segítsüti története 2009-ben indult, az első, gasztrobloggerek civil összefogásával született jótékonysági süteményárveréssel. Ugyanezen évben karácsonykor hasonló szerveződés keretében egy másik akció is létrejött, a sok kicsi jótékonysági nyereményjáték, amelyben a blogger felajánlók mellett gasztronómiával foglalkozó cégek is biztosítanak nyereményeket. Mindkét kezdeményezést nagy sikerrel fogadták támogatóink, és a folytatás iránti kérdésekre pozitív válasz született. A Segítsüti akció immár évente kétszer kerül megszervezésre, tavasz és ősz elején, a nyereményjáték pedig karácsonykor.

segitsutiblog2.JPG

Madrid és a csokoládé

Madrid és a csokoládé

Madrid és a csokoládé

Vuleta 2015 21. etap Alcalá de Henares - Madrid

Tegnap egy nagyon izgalmas szakaszt láthattunk, ahol eldőlt, hogy nem Tom Dumoulin nyeri a piros trikót, az Astana remek csapatmunkával segítette Fabio Arut a végső győzelemhez. Ma már a háromhetes versenyek hagyományai szerint csak a szakaszgyőzelemért várható küzdelem. 

Arra gondoltam, hogy így a végén jól esne valami csokis. A madridiak imádják a csokoládét (na jó, ki nem?). A chocolate szót az aztékoktól eredeztetik, feltehetőleg a pócholt és a cacútalt szavakból jött létre. A spanyolok mexikói gyarmatukról hozták magukkal a 16. század közepén a csokoládét: az ital palotáról palotára hódította meg Európa királyi házait és nemességét. Spanyolországban annyi rajongója lett, hogy már a teológusoknak is problémát jelentett: arra kellett kérniük a pápát, hogy az italt vegye le a tiltott böjti ételek listájáról, különben egész Madrid bűnbe esik. "Liquidum non rumpit jenjunium" - hangzott latinul a felszabadító bulla: "Folyadék nem töri meg a böjtöt". 

Leginkább a churros nevű fánkot szeretik belemártogatni a sűrű ivócsokoládéba, és itt adta volna is magát a dolog, hogy churrost süssek mára, de a dietetikusom nagyon nem értett volna egyet ezzel a lépéssel. Úgyhogy keresni kezdtem valami mást, ami csokis is meg spanyol is. Így bukkantam rá Ferran Adriá csokoládés sütemény receptjére, ami amellett, hogy nagyon csokis, lisztmentes is. 

Két buktatója volt a dolognak, az egyik, hogy az én félgömb alakú szilikon formám jóval kisebb, mint amit a könyv ír, így még néhány kis felfújt formára is szükségem volt. A másik, hogy nem körkörösen kellett volna a masszát a habzsákból a formába nyomni... (ezt nem részletezném, látni...)

csokis_ize_blog.JPG

 

Hozzávalók ( 6 darabos 12 cm átmérőjű és 4 cm mély félgömb formához) : 175 g étcsokoládé (60%-os), 90 g szoba-hőmérsékletű vaj, 4 tojásfehérje, 2 evőkanál kristálycukor,  1 tojássárgája. 

Ügymenet: a sütőt bekapcsoltam, hogy 200 fokra melegedjen. A csokoládét vízgőz felett megolvasztottam, és amikor teljesen felolvadt, hozzá adtam a vajat és egy spatulával összekevertem. A tojásfehérjét nem túl kemény habbá vertem a cukorral. A tojássárgáját egy villával simára kevertem, majd a fehérjéhez adtam és a spatulával elkevertem. Végül a tojáshabot a csokoládéba forgattam. A masszát habzsákba töltöttem, és a formába adagoltam. A 200 C fokos sütőben 12 percig sütöttem. 

Ezzel a Tour de Serpenyő csapata szabadságra megy, találkozunk jövőre is! :) Addig is a régi és idei receptjeinket megtaláljátok a projekt facebook oldalán! Jövőre veletek ugyanitt! 

Perrunillas - Mandulás keksz

Perrunillas - Mandulás keksz

Perrunillas - Mandulás keksz

Vuelta 2015. 20. etap San Lorenzo de El Escorial  - Cercedilla

Ritkán van ilyen három hetes körversenyen, hogy még az utolsó igazi versenynapon is van miért izgulni, még mindig semmi sem dőlt el! Hat másodperc a különbség Dumoulin és Aru között, estig még bármi megtörténhet. 

Úgy alakult, hogy az idei Tour de Serpenyő három utolsó szakasza nekem jutott. Tegnap egy jó kis húsos batyut hoztam, az utolsó két napra pedig édes dolgokkal készültem. A finom zsíros- és vajas süteményekkel egész Spanyolországban le lehet bűvölni az édesszájúakat. Az édes süteményekkel Spanyolországban még a notórius hétalvókat is ki lehet csalogatni az ágyból, a sütemények erre felé éppúgy hozzátartoznak a reggelihez, mint az erős kávé. Ennek jegyében mára egy mandulás kekszet sütöttem fahéjjal és a spanyol hagyományoknak megfelelően sertészsírral.

perrulinas_blog.JPG

 

Hozzávalók: 100 g porcukor (nálam csak 70 g nyírfacukor megőrölve), 1 citrom reszelt héja, 1 csapott teáskanál fahéj, 60 g őrölt mandula, 100 g sertészsír, 30 g napraforgó olaj, 1 tojássárgája, 200 g liszt, 1 késhegynyi sütőpor, mandula a díszítéshez.

Ügymenet: a robotgép táljába tettem a cukrot, a citromhéjat, a fahéjat, az őrölt mandulát, a tojássárgáját, az olajat és a zsírt, majd a gyúrópálcájával elkevertem az egészet. A sütőport a liszthez kevertem, majd kanalanként a zsíros masszához adagoltam, és addig kevertem a géppel, míg morzsás állaga lett. Ekkor kézzel összegyúrtam a tésztát. A tésztából hengert formáztam, majd a rudat kb. 1 cm-es szeletekre vágtam. Kb. 30 db lett belőle. Elrendeztem őket egy sütőpapírral bélelt sütőlapon, majd mindegyik korong közepébe nyomtam egy fél szem mandulát. A 180 C fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt szép arany színűre sütöttem. 

Holnap megint én jövök Madridból, és valami jó kis csokisat sütök!

Hornazos Valladolid - Valladolidi húsos tésztabatyu

Hornazos Valladolid - Valladolidi húsos tésztabatyu

Hornazos Valladolid - Valladolidi húsos tésztabatyu

Vuleta 2015. 19. etap Medina del Campo - Ávila

A verseny továbbra is nagyon szoros, Aru csak 3 másodperccel van lemaradva a piros trikót viselő Tom Dumoulin mögött. Mai szakaszunkon továbbra is Spanyolország északnyugati részén tekerünk. Kasztília és León autonóm közösség, mely valaha 1230-ban, a történelmi León és Kasztília királyságok egyesítésével jött létre. Castilla y León 9 tartományt foglal magába, és ezek közül a mai útvonalon Valladolid és Ávila kerül terítékre.

Az itteni gasztronómiát a Kasztíliát jellemző ellentétek és az egyesítő képesség egyaránt jellemzik. Konyhája zsidó, arab és keresztény elemeket ötvöz, mindhárom kultúra kulináris hagyományaiban megtalálhatóak az egytálételek (olla podrida és a cocido), amelyek lényegében csak a felhasznált hús fajtájában térnek el egymástól: a keresztények jellemzően sertéshúst, míg a zsidók és arabok bárányt fogyasztottak.

Sertésből vannak a kasztíliai sonka- és kolbászkészítők legnépszerűbb termékei, a híres guijuelói sonka, a Salamanca tartomány déli részében fekete ibériai sertésből készülő candelarió, de itt készül a longaniza is, mely a chorizóhoz hasonló kolbász nemes penésszel, a levegőn szárított chorizo de Cantimpalos, a Vallodolid tartománybeli salchichas.

Mára egy kasztíliai tésztabatyut készítettem, amelyet hagyományosan sertéshússal, sonkával, paprikás kolbásszal, tojással töltenek meg, de nagyon sok változata létezik, ez pl. egy vallodolidi változat.

hornazos_blog.JPG

Hozzávalók a tésztához: 350 g liszt (nálam a fele teljes kiőrlésű tönköly liszt), 4 g szárított élesztő, 50 ml tej, 50 ml víz, 50 g olívaolaj, 50 g sertészsír, 1 kis tojás, csipet só és cukor.

Hozzávalók a töltelékhez: 2 szál sütni való kolbász, 200 g pácolt karaj (én a csemegepultból vettem vékonyan felszeletelt karajt), valamint 1 tojás a lekenéshez

Ügymenet: először is serpenyőben megsütöttem a kolbászokat és félretettem őket kihűlni. A lisztet egy nagy tálba szitáltam, belekevertem a szárított élesztőt, a sót, a curkot, és kanálla egy mélyedést alakítottam ki a közepén. Egy kisebb mikrózható edénybe mértem a tejet, a vizet, az olajat és a zsírt, majd kis fokozaton összeolvasztottam őket. Ezután beleütöttem a tojást, és egy villával jól elkevertem az egészet, majd a lisztbe vájt mélyedésbe öntöttem. A közepétől kifelé haladva finoman összedolgoztam a tésztát, majd deszkára borítva alaposan kidolgoztam.

Kétfelé vágtam, majd az egyik feléből kb. 30 cm átmérőjű vékony kört nyújtottam. A tésztát sütőpapírral bélelt sütőlapra helyeztem. A kolbászt vékonyan felszeleteltem, majd szorosan egymás mellé téve befedtem vele a tésztakorongot úgy, hogy körben kb. 2 cm szabadon maradt. A karajszeleteket ráfektettem a kolbászkarikákra. Kinyújtottam a maradék tésztát és rátettem az előzőek tetejére, végül a szélén összenyomkodva és kicsit befelé gyűrve összezártam a két tésztaréteget. Egy tiszta konyharuhával letakarva 1 órán át pihentettem, majd egy felvert tojással lekentem a tetejét, és a 200 C fokra előmelegített sütőbe tolva 20-25 perc alatt megsütöttem.

Piperrada - Paprikás omlett

Piperrada - Paprikás omlett

Piperrada - Paprikás omlett

Vuelta 2015. 14. etap Vitoria - Alto Campoo. Fuente del Chivo 

Lássuk csak, tegnap Nelson Oliveira (Lampre-Merida) örülhetett a szakaszgyőzelemnek, a piros trikót pedig továbbra is Fabio Aru (Astana) viseli. Ma 215 km vár a fiúkra Baszkföldön. 

„A baszkok bőkezűek és vendégszeretők, de nagyétkűségük, evésben és ivásban tanúsított mohóságuk néha egyenesen megrémíti az embert. Egy baszk annyit eszik, mint három andalúz együtt – és rendkívül jól” (Walter Haubrich) 

A halak és a tenger gyümölcsei, a gombák és a borok is mind helyből származnak, de más tájak nyersanyagait is szívesen használják, hogy minél élvezetesebb és rafináltabb fogásokat kreáljanak. A baszk konyha néhány vezető szakács kezdeményezéséből kiindulva kb. 30 éve a kreatív megújulás szakaszát éli. Baszkföld mára az ínyencek fellegvára lett, de ne keressünk művészieskedő kreációkat, a baszk szakácsok számára az alapanyagok tökéletes frissessége, s saját aromája a legfontosabb.

Fontos alapanyag a bacalao (sózott, szárított tőkehal), a szürke tőkehal, a homár, és mindenféle tengeri mutymurákok, de szívesen esznek zöldségeket - igazi különlegesség az alubias negras de Tolosa (egy spanyol fekete színű bab). Verhetetlenek gomba fogyasztásban is, kedvencük a májusi pereszke.

Én gomba hiányában mára Piperradát, egy paprikás omlettet készítettem. És ezennel ünnepélyesen megígérem, hogy ha kipróbáljátok ezt a receptet, akkor az idén már nem kell többször nézegetnetek (ezt) a serpenyőmet…

piperradablog.JPG

Hozzávalók (2 főre): 5 evőkanál olívaolaj, 1 kisebb vöröshagyma finomra vágva, 2 gerezd fokhagyma finomra aprítva, 70 g levegőn szárított spanyol sonka (serrano) csíkokra vágva, 1-1 piros és zöld húsú paprika felkockázva, 4 érett paradicsom felkockázva, só, bors, 4 tojás.

Ügymenet: egy serpenyőben felforrósítottam az olajat, hozzáadtam a hagymát és a fokhagymát, kis lángon pároltam 1-2 percig, aztán hozzáadtam a sonkát, ezzel is pároltam néhány percig. Hozzáadtam a paprikát és 2-3 percig sütögettem őket együtt, majd jöhetett a paradicsom is. Nem kell teljesen puhára párolni a zöldségeket. Legvégül ráöntöttem a tojásokat és addig sütöttem, amíg megdermedt (nem lett volna szabad kavargatni).

A receptet a Spanyol Kulinária című könyvben találtam. 

Holnap Al dente lesz veletek, és hogy le ne maradjatok, kövessétek a Tour de Serpenyőt a Facebookon is. 

 

 

 

süti beállítások módosítása