Tour de France 2016. 18. szakasz Sallanches – Megéve 17 km

Tegnap „az utolsó emelkedőn Ilnur Zakarin (Katusha) indított a szökevények közül, az orosz támadását pedig nem tudták átvenni, így megérdemelten nyerte meg a szakaszt Jarlinson Pantano (IAM Cycling) és Rafal Majka (Tinkoff) előtt. Közben az esélyesek csoportjában Alejandro Valverde (Movistar) próbálta meghúzni a sort, a döntő akciót ellenben Richie Porte (BMC) kezdeményezte, akivel csak a sárga trikós Chris Froome (Sky) tudott menni, Nairo Quintana (Movistar) nem sokkal a cél előtt, még az üldözők csoportjáról is leszakadt.” (velo.hu)

Ma egy 17 km-es egyéni hegyi időfutam vár a fiúkra immár újra Franciaországban, az Alpokban. Ezen a tájon szokták megrendezni a Tour de Francot megelőzően a Critérium du Dauphiné versenyt.

A Critérium du Dauphiné (korábban Critérium du Dauphiné libere, a korábbi szervező Dauphiné libere újság neve után) a Tour de Suisse mellett a Tour de France legfontosabb felkészítő versenye.  A nyolc napos túra júniusban kerül megrendezésre Franciaország délkeleti részén, az Alpokban.  A verseny rendezési joga 2010-től az UCI-é, és része az UCI World Tour sorozatnak. A leggyakoribb útvonalak között Grenoble, Avignon , Saint-Étienne, Annecy , Chambéry , Gap , Lyon , Aix-les-Bains , Valence , Briançonand Vals-les-Bains szerepel.

(A dauphin vagy Franciaország dauphinje (Dauphin de France) — pontosan Viennois dauphinje(Dauphin de Viennois) — egy királyi cím volt 1350–1791 és 1824–1830 között Franciaországban, mely a király legidősebb fiát, a trónörököst illette meg, és vele járt ez a terület. A szó a francia dolphin (delfin) szóból ered, utalva a zászlójukon viselt állatra.) 

Franciaország egykori tartománya és kormányzósága, Bresse, Bugey, Lyonnais, Forez, Vivarais, Venaissin, Provence, Piemont és Savoya közt. Nagyobb részét a Jura és az Alpok ágai borítják, ezek a Pelvouxban (4103 m) érik el a legnagyobb magasságukat.

És, hogy hogy jön ide a Dauphiné? Nos a mai terep, közelebbről Savoya már többször is előfordult nálam a Serpenyőben, a környék több specialitását is elkészítettem már. A mostani keresgélés közben találtam rá az itteni dió termesztőkre, akik persze jó francia szokás szerint AOP védjeggyel látták el termésüket.

A kedvenc útmutatómban találtam egy Tarte aux noix du Dauphiné nevű pitét, egy kis további keresgéléssel pedig megszámlálhatatlan mennyiségű diós pite receptre lehet bukkani. Az én választottam nem a klasszikus sok cukrot tartalmazó karamelles töltelékű, hanem egy kávéval ízesített könnyedebb darab. Igaz a fogyasztókat kissé megosztotta, de azt hiszem, ha a fanyalgóknak egy gombóc vaníliafagylaltot is teszünk mellé a tányérra, garantáltan elhallgatnak. A tésztára viszont külön felhívom a figyelmet, mert Michael Roux klasszikusában sikerült a szénhidrát tartalmat eredményesen csökkentenem.

Hozzávalók a tésztához: 65 g fehér tönkölyliszt, 65 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 65 g darált dió, 65 g DW Zéró 6 (vagy helyettük 250 g liszt), 150 g puha vaj, 1 tojás, 1 evőkanál (nyírfa)cukor, 1/2 teáskanál só, 40 ml hideg víz.

Hozzávalók a töltelékhez: 200 g darált dió, 2 egész tojás, 70 g (nyírfa)cukor, 2 teáskanál vanília kivonat, 150 ml tejszín, 1 eszpresszó kávé (40 ml), 1 teáskanál kávé kivonat vagy kávélikőr.

Ügymenet: a lisztkeveréket egy nagy tálba szitáltam, a közepébe készített mélyedésbe tettem a kockára vágott puha vajat, a tojást, a sót és cukrot, majd az apró mozdulatokkal összemorzsoltam a hozzávalókat, amikor elérte a morzsalékos állagot, hozzádolgoztam a vizet. Amikor kezdett összeállni, a tenyerem alsó részével néhányszor elnyújtottam a tésztát. Cipóvá formáztam és folpack fóliába csomagolva hűtőben pihentettem másnapig (legalább 1 órát érdemes pihentetni). Ezt követően vékonyra nyújtottam, és kibéleltem vele egy 22 cm átmérőjű piteformát.

Mivel a készítéskor épp kánikula dúlt, a konyhában is nagyon meleg volt, a tészta gyorsan lágyult, ezért a kibélelt piteformát 20 percre betettem a fagyasztóba. (Ezt a trükköt Jamie-nél láttam egyszer, és azóta is gyakran alkalmazom.)

A sütőt 200 C fokra melegítettem elő, és a tésztát 10 percig elősütöttem (vakon sütéssel). Ezalatt egy tálban kézi habverővel összekevertem a töltelék hozzávalóit, majd az elősütött tésztára öntöttem, és a formát visszatettem a sütőbe. A hőmérsékletet visszavettem 175 C fokra, és kb. 25-30 sütöttem.

 Holnap ha minden igaz Al dente főz a Tour de Serpenyőben, kövessetek minket a facebookon is!

Tour de France 2016. 17. szakasz Berne – Finhaut Emosson 

Hétfőn a berni befutón „az utolsó kilométereken fantasztikus versenyt láthatott a nagyérdemű, végül mintegy harminc kerékpáros érkezett a sprintre, amit Peter Sagan (Tinkoff) nyert meg mindössze centiméterekkel megelőzve Alexander Kristoff (Katusha) és Sondre Holst Enger (IAM Cycling) kettősét. A hazai pályán szereplő Fabian Cancellara (Trek-Segafredo) az előkelő hatodik hellyel búcsúzott a svájci közönségtől. Összetettben továbbra is Chris Froome (Sky) áll az élen, előnye egy perc negyvenhét másodperc Bauke Mollema (Trek-Segafredo) előtt. A pontversenyben Peter Sagan (Tinkoff), a hegyi összetettben Rafal Majka (Tinkoff), a fiatalok összevetésében Adam Yates (Orica-BikeExchange), míg a csapatversenyben a spanyol Movistar az első.” (velo.hu) 

Sagannak ez már a harmadik szakaszgyőzelme az idei Touron, még a végén nyer egy negyediket is, és akkor majd kiderül, Tinkov úr állja-e a szavát, és marad-e jövőre is?

A tegnapi pihenőnap után még Svájcban tekerünk, a mai táv 184,5 km. Nagy szerencsémre többször is volt alkalmam megcsodálni a svájci Alpok csodás hegyeit, kár, hogy a mostani árfolyam egyelőre nem teszi lehetővé a további ismerkedést. Egyes vélemények szerint nincs olyan, hogy svájci konyha, ezek mindent összeszedtek a szomszédságból, bár azért van néhány dolog, amiben nagyon jók. Itt van mindjárt a csokoládé meg a sajt. Sajtból készül a fondue és a raclette is. Előbbihez egy speciális edénykében felmelegítik a sajtot, egy kis cseresznyepálinkával ízesítik, majd kenyérkockákat mártogatnak bele. A raclette esetében egy kis lapátszerű kanálra helyezik a sajtszeletet, beteszik a raclette sütőbe, és amikor felolvad, ráöntik mindenféle falatokra, mint főtt burgonya, különböző savanyúságok, szalámik. A raclette sütő teteje (legalábbis az enyém) egy márványlap, amin süthetünk pl. paprikát, paradicsomot, kolbászt, de akár garnélát is, amikre a kis lapátból ráhúzzuk az olvasztott sajtot. Bern kanton specialitása még a „Berner platte” (hús, savanyú káposzta, bab és krumpli), Berner Rösti, a Meringues (habcsók), és a Bärner Züpfe (fonott kalács), de készítenek speciális mézes kalácsot , mogyoróval is. 

A mai célállomás a kétnyelvű (német és francia) Vallis (Valais) kantonban található FINHAUT-EMOSSON, azaz a Finhaut városkája melletti Emosson tó gátja. Tour befutó még sosem volt itt, de Critérium du Dauphine (erről bővebben holnap) 2014-ben már igen. Itt nevezetesek a borok, a rozskenyér (ha legközelebb megsütöm, ígérem kikerül a blogra, mert van egy kis receptfüzetem amiben  svájci gazdasszonyok receptjei között ez is megvan), a sárgabarackból készülő Morand apricot brandy, és persze létezik „Wallis platte” is, ami a régió legjobb termékeit vonultatja fel, eredet védett szárított és füstölt sonkák, pácolt szalonna, raclette sajt, rozskenyér, füstölt kolbász.

Én mára a röstit választottam, méghozzá egy régi receptemet, amelyet régen elég gyakran készítettem, és nagyon szerettük. Rösti van többféle, az enyémhez a krumplit héjában meg kell főzni és lehűteni. Ezt előző nap is megtehetjük, így kiváló hétközi gyors vacsora lehet belőle, vagy kényelmes vasárnapi reggeli. Mivel pár napja egy elég tisztességes sajtszállítmányt kaptam Svájcból, a berni kantonból származó Téte de Moine sajttal tálaltam. Az alábbi mennyiséget ketten ették vacsorára (sajna egyik sem én voltam).

Hozzávalók 2 személyre: 500 g héjában főtt burgonya, só, vaj. A tetejére sonka és sajt.  

Ügymenet: a kihűlt krumplit megpucoltam és káposztareszelőn lereszeltem, enyhén megsóztam. Egy 24 cm átmérőjű serpenyőben megolvasztottam a vajat, beletettem a krumplit, és egy fakanál segítségével elterítettem, jól lenyomkodtam. Kis lángon sütöttem, amíg szépen összeállt és megpirult. Ekkor egy tányér segítségével megfordítottam, és a másik oldalát is megsütöttem. (egy megfelelő méretű tányért vékonyan megvajaztam, ráborítottam a serpenyőre és egy konyharuhával megfogva átfordítottam, majd visszacsúsztattam a serpenyőbe és a másik oldalát is megsütöttem. Sonkaszeletekkel és sajttal a tetején került az asztalra.

Holnap visszatérünk francia földre, és akkor is én tekerek majd. Kövessétek a Torur de Serpenyőt a facebookon is!

Tour de France 2016. 13. szakasz Bourg-Sant-Andéol – La Caverne du Pont

A tegnapi szakasz óriási izgalmakat hozott. A szakaszt egy korai szökésből hazaérve Thomas De Gent (Lotto Soudal) nyerte, és ezzel átvette a pöttyös hegyi trikót. Ami azonban ezután történt, arra kerékpárversenyen még nem nagyon volt példa. A Ventoux emelkedőjén összezsúfolódott nézőtömeg miatt a Mollema-Froom-Porte hármast filmező motoros fékezni kényszerült, a trió pedig ennek okán bukott. Mollema eszmélt leggyorsabban, ám Froome kerékpárja tönkrement, és mivel a Sky kísérőautója jóval hátrébb volt beragadva, a sárga trikós kerekes egyszerűen futásnak eredt a cél felé. A neutrál kocsiról kapott kerékpár sajnos használhatatlannak bizonyult, így elveszett a sárga trikó. Illetve csak volna, később a zsűri úgy döntött, hogy Froome és Porte is a kalandot legszerencsésebben záró Mollema idejét kapja meg, ezzel pedig Froome megtarthatta a sárga trikót. (további részletek a velo.hu-n)

A mai post koprodukcióban készül, én írok, Mamma főz, ilyen sem volt még a Tour de Serpenyő történetében. Ma csak 37,5 km vár a fiúkra, azonban ezt egyéni időfutam keretében kell teljesíteni, úgyhogy ma előkerülnek a (szerintem) vicces csepp alakú sisakok. A szakasz Ardéche régióban zajlik, mely több különlegességgel is szolgál, mint pl. az eredet védett ardeché-i gesztenye, a kecsketejből készülő és szintén védett Picodon sajt, sok áfonya és málna terem, híres az itteni méz, és néhány régi szőlőfajta is.

Mi mára a gesztenyét választottuk, de hogy legyen némi csavar, nem édesség készül belőle, hanem egy húsos fogás.

A gesztenye az ősidőktől fogva jelen volt Ardéche-ben, 1994-ben fosszilis gesztenyefa maradványokat is találtak Privas közelében.  Igazi pályafutása a XIII. században kezdődött el, ekkor kezdték szelektálni és oltani a fákat. Az aranykor 1860 körülre tehető, amikor is már 58000 hektáron álltak gesztenye erdők és 40 000 tonna gesztenyét termeltek.

És ha már közös meló, egy érdekesség - ami Mamma múlt heti postjához is kötődik-, hogy a napóleoni időkben 1806 és 1814 között, a kontinentális zárlat idején megnövekedett az érdeklődés a gesztenye cukortartalma iránt. Antoine Augustin Parmentiernek sikerült kivonnia a cukrot a gesztenyéből (és a céklából is). A franciák róla nevezték el a krumplipürét és egészségügyi miniszter is volt.

Egészen addig, amíg nem kezdték el import termékekkel helyettesíteni, a gesztenye alapvető élelemnek számított, a gesztenyéből kiszárítva lisztet őröltek.

A gesztenyetermelés csökkenéséhez egy betegség is hozzájárult, 1857-ben megjelent egy gombabetegség, amely a fák gyökerén nő, és elpusztítja az egész fát.

A XX. század elejére drasztikusan lecsökkent a gesztenyefák száma, ezért a megmaradt termelők összefogtak a megmentésükre, igyekeznek újratelepíteni az erdőket. Megalakult az Ardéche-i gesztenyetermelők szövetsége, létrehozták saját védjegyüket (AOP). Az ardéche-i gesztenyét tipikus aromák jellemzik, mint a méz, sütőtök, édesburgonya vagy a kalácspuding. Tisztán érezhető édességéhez egy kis fanyarság is társul.

És akkor a mai recept: Sauté de porc á la cévenole

A Serpenyőben pedig Mamma jóvoltából valósult meg itt: http://dallacucina.hu/2016/07/16/gesztenyes-sertesragu-ardeche-bol/ 

 *update: Végre én is elkészítettem. Én szertésszüzből főztem, és gőzben párolt, vajban átpirított brokkolival tálaltam. 

Tour de France 2016. 9. szakasz Vielha Val d’Aran – Andorre Arcalis

Tegnap Chris Froome megnyerte a szakaszt, és a sárga trikót is átvette, de azt a lejtmenetet, amit produkált ne próbálja ki senki otthon... Sajna Berci esélyei elszállni látszanak, kíváncsi vagyok, feladja-e? Ma 184,5 km tekerés vár a fiúkra a Pireneusok spanyol oldalán Val d’Aran régióban, estére pedig már Andorrában terítenek a vacsorához.

Val d'Aran  a Pireneusok szívében található, nagyon különleges régió, mert az északi tájolás, az Atlanti-óceánhoz való közelség különleges időjárási körülményeket teremt, melynek  hatására novembertől áprilisig állandó a havazás, a hó minősége pedig kiváló, így széles körben ismert sí régió. Lejtői minden tudásszintű síző számára megfelelőek, az enyhe gyerekpályáktól kezdve egészen a mélyhó-pályákig minden megtalálható itt. Snowboardosok számára funpark van. Nyáron a kerékpárosok veszik birtokba a terepet, nem véletlen, hogy a Vuelta és a Tour is gyakran ellátogat ide.

Az Aranese konyha alapanyagait a veteményeskert, a vadászat és a halászat adja.  A legjellemzőbb étel az "ólha aranesa" (hagyományos leves), a völgy adta hozzávalókból gyakran készül pástétom, jellemző fogás a palacsinta, az erdők-mezők kincsei közül a gombák, erdei gyümölcsök, szeder, eper, áfonya és málna, a patakokból pisztráng, az erdőkből vadhús, mindezt gazdagon termő gyógynövényekkel fűszerezik.

A mai receptet a régió hivatalos turisztikai honlapján találtam, és ha nem a Tour de Serpenyőbe főztem volna, akkor a mai post az „ellenség a tányéromon” címet kapta volna. És a legjobb az lenne, ha nem hozott anyagból kellett volna megfőznöm, tekintve, hogy ezek az átkozott vaddisznók rendszeresen belátogatnak a kertünkbe és feldúlják azt. Emiatt ha lenne jelentkező a dúvaddal történő leszámolásra, az illetőnek nagyon szívesen elkészíteném ezt a fogást „saját termésből” is…

A receptben van egy extra csavar, a legvégén csokoládét kell hozzáadni a raguhoz. Bevallom, ezen egy picit elidőztem, hogy bele merjem-e én is dobni a csokit a fazékba. Végül vettem egy nagy levegőt és megtettem. Az első pillanatokban fura volt a fazékból áradó olvadt csokoládé illat (pedig csak két kockát használtam), meg is ijedtem, hogy mi lesz így az ebédünkkel, de amint teljesen elolvadt és elkeveredett, már nem lehetett kiérezni sem az ízből, sem az illatból. Igazából annyit tudok mondani, hogy a csokoládé elmélyíti az ízeket, tulajdonképp csak fűszer benne.

Hozzávalók: 1 kg ragunak való vaddisznóhús, 1 közepes vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 2 sárgarépa, vörösbor, 1 nagy kanál zsír, kakukkfű, babérlevél, só, bors, 1 kis marék szárított gomba, 2 kocka 85%-os étcsokoládé.

Ügymenet: megtisztítottam a zöldségeket, a hagymát négy cikkre, a répát nagyobb darabokra vágtam. Egy öntöttvas fazékban felforrósítottam a zsírt, beledobtam a zöldségeket, és 2-3 percig pirítgattam őket. Ezután két részletben lepirítottam a húst is, majd mindent visszatettem a fazékba. Sóztam, borsoztam, bele tettem a kakukkfüvet és a babérlevelet is, felöntöttem annyi borral, hogy ne lepje el teljesen, majd lefedtem, és kb. két órán át kis lángon pároltam. Amikor a hús megpuhult, hozzáadtam az előzetesen beáztatott gombát és a csokoládét, majd addig kevertem, amíg a csokoládé teljesen bele nem olvadt.

Holnap pihenőnap lesz a Touron, aztán kedden még mindig Andorra, a serpenyő pedig Mammánál lesz. A Tour de Serpenyőt a facebookon is megtaláljátok.

Tourd de France 2016. 8. szakasz Pau > Bagnères-de-Luchon 

Tegnap túlesett a mezőny az első hegyi szakaszon. Az Orica-BikeExchange kerékpárosa Adam Yates éppen támadásban volt, amikor egy néző hibájából összedőlt az egy kilométeres kapu. A fiatal brit kerékpáros már nem tudott fékezni, így nemes egyszerűséggel átesett a kapun. Felszakadt az álla, melyet több öltéssel varrtak össze. A versenybíróság hosszas tanácskozást követően úgy döntött, hogy kompenzációt léptet életbe, így Yates időjóváírást kapott, amivel feljött az összetett második helyére és a fehér trikót is megszerezte. Az összetett verseny éllovasa a belga Greg Van Avermaet mindent megtett azért, hogy megőrizhesse a sárga trikót. A BMC kerekese belekeveredett a nap szökésébe, majd tartva a különbséget a főmezőnnyel szemben, még növelni is tudta előnyét. (velo.hu)

Ma 184 km-t kell tekerni Pau (Pau részletesebben) és  Bagnères-de-Luchon között, és meg kell mászni a hírhedt Col du Tourmalet-t. Tekintettel arra, hogy holnap is én tekerek a Pireneusokban, mára még a sík területről választottam receptet. Aquitaine régióból tekerünk ma át Midi-Pyrénées-be.

Aquitaine-ban az óceáni klíma, a napos nyár, a mérsékelt hőmérséklet és jól elosztott csapadék egész évben lehetővé teszi a minőségi sárgarépa termelését. Franciaország legjelentősebb répaföldjei találhatóak Aquitanie-ban (Gironde és Landes), az ország teljes répatermesztésének több, mint 35%-a innen származik.

A sárgarépát nyugodtan nevezhetjük alapvető zöldségnek, olcsó és egész évben elérhető, ajánlott is legalább heti 2-3 alkalommal fogyasztani. A növény fontos biológiai hatóanyaga a bétakarotin (más karotinokat is tartalmaz), amelynek egyébként a színét is köszönheti. Karotintartalma, amely jelentős antioxidáns fajtánként változó, 6-15 mg / 100 g között mozog. A szervezet a bétakarotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át. Az A-vitamin nélkülözhetetlen továbbá a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. A gyökér tartalmaz még flavonoidokat és illóolajat is. Alacsony energiaértéke miatt 218 kJ (52 kcal) szívesen alkalmazzák különféle diétáknál, de fogyasztása ajánlott szív- és keringési betegségekben szenvedőnek is. Azért is érdemes tudatosan beiktatnunk táplálkozásunkba, mert karotinjai erősítik az immunrendszert, és egyes vizsgálatok szerint a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet. A sárgarépa hatóanyagainak köszönhetően részt vesz a szabad gyökök károsító hatásának megakadályozásában is. A népi orvoslás vizelethajtóként is alkalmazza.

Velouté de carottes des sables, croûtons aillés

Hozzávalók: 600 g zsenge sárgarépa, 2 kis salottahagyma, 1 kis darab zeller, 100 ml fehérbor, 600 ml szárnyas alaplé, 200 ml tejszín, olívaolaj, só, bors, csipet római kömény, csipet frissen reszelt szerecsendió.

A krutonhoz: szikkadt kenyér (nálam teljes kiőrlésű), fokhagyma, olívaolaj.

Ügymenet: a zöldségeket megtisztítottam, a hagymát finomra, a répát karikára, a zellert kis kockákra vágtam. Egy fazékban felforrósítottam az olajat, hozzáadtam a hagymát és pár percig kevergetve dinszteltem. Beledobtam a fazékba a répát és a zellert, elkevertem, majd lefedve kis lángon együtt pároltam néhány percig. Ekkor ráöntöttem a bort, és hagytam, hogy elpárologjon az alkohol. Hozzáadtam az alaplevet, majd kb. 20-25 percig főztem, amíg a répa megpuhult. Az egészet elturmixoltam, fűszereztem, majd hozzáadtam a tejszínt is.

A krutonhoz kis kockákra vágtam a kenyeret. Egy serpenyőben felforrósítottam az olajat, beletettem a zúzott fokhagymát, elkevertem, majd hozzáadtam a kenyeret és néhány percig sütögettem.

Holnap is én tekerek a Serpenyőben, tarts velünk a projekt facebook oldalán is. 

Tour de France 2016. 3. etap Granville > Angers

Ahogyan a Giro végén megígértük, itt vagyunk a Touron is! A második szakaszt Peter Sagan nyerte, így a szivárványos trikót ma sárgára cserélheti! Sajnos Berci nem áll túl jól az első két szakasz után, két nap, két bukás, 48 mp hátrány, amikor a post íródik, még nem tudni, rajthoz áll-e a harmadik szakaszon. Richie Porte szintén nem áll jól, egy defekt után perc feletti a hátránya. 

A mai 223,5 km-es harmadik szakaszon elkanyarodunk a normand partoktól és Angers felé vesszük az irányt (Maine-et-Loire). Mára Angers kedvenc fogását választottam, egy ilyen hosszú szakaszon jól fog jönni ez a fajsúlyosabb csemege! A régióban többfelé is készítik ezt az ételt, persze mindenütt másképp. Touraine környékén például karamellt adnak hozzá, hogy erősebb színe legyen, végül pedig fehérbort, amitől különleges ízárnyalatot kap.

Nos az angersiek nem bonyolítják ennyire a „töpörtyűjüket”, ők előző nap lesózzák a húst, fűszerezik, majd másnap zsírban megsütik. A fűszerezésről nem találtam részletes információkat, nyilván mindenki titkolja a receptjét, az általam választott forrás pedig csak borsot említ. A lényeg, hogy a só alaposan átjárja a húst az egész éjszakás pácolás alatt.

Fontos még a hús, lehetőleg fiatal állatból származzon. Az én hentesemnél szinte mindig van bőrös malacoldalas, ami kiválóan megfelel a célnak, olyan darabot kell kérni, amiben kevés a csont. A dupla élvezet jegyében én zsírszalonnát is vettem, és a frissen kisütött zsírban sütögettem a húst. A rillons d'anjou-t többféle módon is fogyasztják, pl. egy kis újkrumplival, főtt tojással salátával előételként, vagy ősszel rókagombás rántottába, de mi csak simán betoltuk kenyérrel reggelire/vacsorára, azután finom borokkal öblögettünk.

Hozzávalók: 1 kg zsírszalonna, 1 kg bőrös malacoldalas (kevés csont legyen benne), só és bors.

Ügymenet: a húst előző este besóztam, és borssal is befűszereztem, majd becsomagolva betettem a hűtőbe. Úgy alakult, hogy 24 órát pihent.

Másnap először apró kockákra vágtam a zsírszalonnát és kisütöttem. A tepertőt kiszedtem az edényből, ez gyakorlatilag szublimált…

Amikor elkészült a zsír, elővettem az oldalast, leöblítettem és szárazra töröltem, majd feldaraboltam. Először kb. 3 centi széles csíkokra, azután a csíkokat nagyobb darabokra. Ahol esetlegesen volt benne csont, ott lesújtottam egy bárddal. A húst óvatosan a forró zsírba tettem és lassan, kis lángon 2 és fél órán át sütögettem. Tulajdonképp közben szobát festettem, úgyhogy a konyhai órát fél órára állítottam, és mikor csörgött ránéztem az edényre, majd ugyanúgy folytattam tovább a munkát. Az utolsó fél órában kezd már színe lenni, ekkor kicsit több odafigyelést igényel. Egy szűrőlapáttal kiszedtem a húsokat egy tálba. A keletkezett kb. 1 liter zsír pedig bonusz, legközelebb már csak a húst kell megvenni. Mert, hogy lesz legközelebb az garantált! 

Ha nem szeretnél lemaradni francia finomságainkról, kövesd a Tour de Serpenyő facebook oldalát! Köszi :) Holnap Égigérő Paszuly teker a Serpenyőben.