2008-05-05 09:33:35
Egyes vélemények szerint
Prométheusz fogta a tüzet, ellopta az istenektől és az embereknek
adta (amiért nem mellesleg szörnyű kínokkal büntették). Más
vélemények szerint azonban az történt, hogy a villám belevágott egy
fába, pont abba, ami alatt az ősember ledobta a mamutot (bontott
csirkét) a hátáról, amikor nagy fáradtan hazaért a vadászatból. A
villám felgyújtotta a fát, amin aztán jól megsült a mamut (bontott
csirke). Ősasszony jól letolta ősembert, hogy miért pont az alá a
fa alá dobta le a mamutot (bontott csirkét), mert most oda a
vacsora! Ősemberünk nagyon elfáradt volt, így nem kívánt újból
elindulni vadászni, ezrét azt gondolta megnézi mi maradt a
mamutból. Kicsit megpiszkálta, lekapargatta, és lőn a világosság,
finom puha szaftos mamutcombot talált!
Bárhogy is volt, onnantól kezdve
egészen a gáz/villanytűzhely feltalálásáig vidáman
sütögettük/főzögettük a pecsenyéinket a tűzön. Csakhogy amint a
fenti ördögi szerkezetek feltaláltattak, a tűz kihunyt a konyhában
és leküzdhetetlen piromán hajlamaink kiélése végett immáron
kénytelenek vagyunk kimenni a szabadba (feltéve, hogy nem kívánjuk
felgyújtani a konyhát/házat/szomszédságot). Ha már kint vagyunk a
kertben/szabadban (előbbi esetben kerüljük a szomszéd ház porig
égetését, utóbbi esetben legyünk tekintettel a szerencsétlen
őzikékre/nyuszikákra és kerüljük az erdő/búzamező felgyújtását) két
lehetőség közül választhatunk, vagy rostélyon szenesítjük a
húsokat, vagy bográcsban kozmáljuk oda.
Én most az utóbbi mellett döntöttem, felébresztettem csipkerózsika
álmából a régóta pihenő bográcsot, és főztem benne egy jó kis
vörösboros marhapörköltet. Azt kell mondjam, annak ellenére, hogy
ez volt életem első ez irányú próbálkozása, tökéletesen elégedett
vagyok a végeredménnyel! És azt már csak mellékesen említeném, hogy
teljesítési segéd nélkül követtem el a tettet, a favágástól a
tűzrakáson, hagymaaprításon és kavargatáson át, egészen az
ízesítésig mindent egyedül csináltam!

A receptet csak azért nem részletezem, mert tapasztalataim szerint
kis hazánkban minden másfeledik ember pörköltügyi szakértőként
regisztráltatta magát, így csak annyit említenék meg, hogy a hagyma
mennyisége fele legyen a húsénak (nálam 2 kg hús, 1 kg vöröshagyma)
és tettem bele egy kis paradicsomot meg paprikát is (saját termés,
a fagyasztóban találtam őket, amikor a hús után kutattam).
Fűszerként fokhagyma, só, bors, őrölt kömény, majoránna, kakukkfű
és végül némi száraz vörösbor került a bográcsba. A legfontosabb,
hogy a bort csak az utolsó félórában öntsük az edénybe, mert
különben a hús soha az életben nem puhul meg, és akkor az ősember
morcos lesz!
Címkék: bogrács, marhajó, recept, szabadtűz
1
Ez étel. Igen. :-)