Segítsüti 2015. Ősz - Vaníliás shortbread karamellkrémmel és csokoládéval

Segítsüti 2015. Ősz - Vaníliás shortbread karamellkrémmel és csokoládéval

Segítsüti 2015. Ősz - Vaníliás shortbread karamellkrémmel és csokoládéval

Nemrég nagy meglepetés ért, amikor meghívást kaptam, hogy legyek az idei őszi Segítsüti csapat tagja. Ebből az alkalomból készült ez a süti, amibe belesütöttem mindent, amit én már nem ehetek, így nekem maradt a sütés öröme, és a nyertesé lehet a karamellkrémmel és csokoládéval készült vaníliás shortbread élvezete.

Hogy hogyan? Szeptember 21-24. között harminc blogger süteményeire lehet licitálni, a bevétellel pedig a Mosoly Alapítványt támogatjuk. Ők azok, akik ingyenes művészeti- és meseterápiákkal gyógyítják azoknak a gyerekeknek a lelkét, akiknek testét valamilyen súlyos betegséggel vívott harc viselte meg. Szinte minden esetben hosszan tartó kórházi kezelésben részesülnek, vagy azon vannak túl, fizikai és pszichés traumákon mentek keresztül. A Mosoly Alapítvány munkatársai igyekeznek őket és családtagjaikat is a művészet és mese erejével segíteni, hogy sérüléseiket mihamarabb feldolgozhassák. Működésük 18 éve alatt közel tízezer gyermeknek tudtak ebben segítségére lenni.

Támogatóink hozzájárulásával igyekszünk munkájukat még eredményesebbé tenni különböző eszközök beszerzésével, hogy élményprogramjaik és hosszú távú terápiás csoportjaik még jobb hatásfokkal működhessenek, és a kórházi terápiákon is még sikeresebbek lehessenek.

segitsutiblog.JPG

Az én sütim a híres skót keksz, a shortbread egy variációja. A kis kekszeket karamellkrémmel ragasztottam össze, és a végüket étcsokoládéba mártottam. A nyertes eldöntheti, hogy kér-e sót a karamellkrémbe :) Lehtőség van arra is, hogy felirat kerüljön a kekszekre, persze csak rövid név vagy szó fér el rajtuk. A süti postázható is, hátha az ország túlsó végében is laknak karamell függők. Kb. 40-42 db süti kerül a dobozba. 
 segitsutiblog3.JPG

A Segítsüti története 2009-ben indult, az első, gasztrobloggerek civil összefogásával született jótékonysági süteményárveréssel. Ugyanezen évben karácsonykor hasonló szerveződés keretében egy másik akció is létrejött, a sok kicsi jótékonysági nyereményjáték, amelyben a blogger felajánlók mellett gasztronómiával foglalkozó cégek is biztosítanak nyereményeket. Mindkét kezdeményezést nagy sikerrel fogadták támogatóink, és a folytatás iránti kérdésekre pozitív válasz született. A Segítsüti akció immár évente kétszer kerül megszervezésre, tavasz és ősz elején, a nyereményjáték pedig karácsonykor.

segitsutiblog2.JPG

2015/9/21 : chilii Szólj hozzá!
A kenyér, a kenyérleves meg a Jézuska

A kenyér, a kenyérleves meg a Jézuska

A kenyér, a kenyérleves meg a Jézuska

Az utóbbi hónapokban egyre többet gondolkodtam a kenyérről. Egyrészről már régóta zavar, hogy a bolti kenyerek telis-teli vannak mindenféle adalékanyagokkal. Ezek egy része ugyan biztosan ártalmatlan, mint pl. a maláta, csak épp ezt sem a héj színének és szerkezetének javítására teszik a kenyérbe, hanem színező anyagként, hogy úgy tűnhessen, a méreg drágán megvásárolt kenyerünk rozslisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet is tartalmaz. Pedig csak maláta az! A többi „E vitaminról” már nem is beszélek, legyen elég annyi, hogy ha az ember megnézi, mondjuk egy corás kenyér címkéjét, még a székről is leesik ijedtében.

2008/1/14 : chilii Szólj hozzá!
Római Vakáció

Római Vakáció

Római Vakáció

Mit csinál egy gasztrobolgger Rómában?

Először is ellátogat a Campo de Fiori híres piacára:

romai_piac.jpg

Zsákmányával a zsákjában betér egy kávéra az 1760-ban alapított Caffé Grecoba, majd megtekinti az 1893. óta fennálló Babington’s Tea Rooms-ot, ahol csak ámul-bámul az árlap láttán. (Mellesleg kíváncsi lenne, hogy mit szólna az otthoni népség, hogy ha ő is kiírná a tál elé, hogy Muffin: 9 Euro)

kavezosteazos.jpg

Gasztrobogger ezek után a ’Gusto felé veszi az irányt és órákig bámészkodik az intézmény konyhafelszerelési szekciójába. (Gasztrobloger gazdája ez idő alatt hősiesen tűr, majd csendben leül az üzlet előtt és pihen. Hősiességének eredményeképp bizton számíthat egy adag Lila Füge féle zöldteás sütire, amelyet a ’Gustóban beszerzett cica alakú kiszúróval fogok formázni :) ebből is látszik, hogy megéri türelmesnek lenni)

Gusto.jpg

Miután Gasztroblogger jó alaposan elfáradt és megéhezett betér egy trattoriába, hogy némi üzemanyagot vételezzen a többi római nevezetesség megtekintéséhez. (Sajnos a Dolce Vita által ajánlott Augusto előtt olyan sor állt, hogy nem tudtuk kivárni, nyilván szerepel valamelyik népszerű útikönyvben is) 

kajak.jpg


 Végül de nem utolsó sorban jó alaposan megtömi a bőröndjét, és nem győz méltatlankodni amiatt, hogy üveges és folyékony dolgokat nem csempészhet, mert kézipoggyászban nem lehet, a balzsamecetet meg elég macerás lenne kimosni a táskányi szennyesből.

gasztro_csomag.jpg

2007/11/16 : chilii Szólj hozzá!
Leng a kezem, jelent-kezem!

Leng a kezem, jelent-kezem!

Leng a kezem, jelent-kezem!

Limoncellos jo reggelt mindenkinek, itt Nàplyban az ido nagyon kellemes! Nem is èrtem mièrt jàrnak itt nagykabàtban a helyi erok! 18-20 fok van napkozben, ès sut a nap ezerrel! Ma Capri szigetère làtogatunk el, reggeli utàn! Tegnap ettem egy isteni "szendvicset, amiben sonka, sajt ès mesès "sult èdes pepperoni paprika volt! Na most megyek reggelizni! Màr èrzem a kàvè hivogatò illatàt!

2007/1/13 : chilii Szólj hozzá!
MÉM ötször +1 ráadás

MÉM ötször +1 ráadás

MÉM ötször +1 ráadás

Ha hiszitek ha nem, péntek óta töröm a fejem, hogy mi legyen az az öt dolog, amit elárulhatok, és még bele is fér egy ilyen gasztromániás blogba. Nem könnyű feladat!

2007/1/02 : chilii Szólj hozzá!
Nosztalgia

Nosztalgia

Nosztalgia

Engedve a társadalmi nyomásnak :o), összeszedtem pár dolgot, amire gyermek koromból emlékszem. (persze ez nem volt olyan régen, de hát mint tudjuk „Fiatal az még aki nem tudja, hogy azok a régi szép idők az most van!)”

2006/12/12 : chilii Szólj hozzá!
Adventi készülődés - aszalt szilvás töltött dagadó

Adventi készülődés - aszalt szilvás töltött dagadó

Adventi készülődés - aszalt szilvás töltött dagadó

Valahogy az idén nincs (sincs) túlságosan adventi kedvem. Valamikor úgy október végén mindig nagy terveket szövögetek, hogy majd most, azután eljön a december eleje, és hussss. Rohannak a napok, nincs egy perc időm sem, ajándékot kell szerezni (brrr még a szó is borzasztó), bevásárlás, takarítás. A vége többnyire az, hogy nincs is kedvem az egészhez. Pláne mostanság. A család megfogyatkozott, a barátaim messzire költöztek. Így hát nem is lesz nagy felhajtás az idén sem. Őszintén szólva én még a karácsonyfához sem ragaszkodnék, de azt sajna nem tudom kikerülni, bár minden évben teszek némi elkeseredett kísérletet, hogy csak az udvari fenyőfát kelljen díszíteni, de valahogy egy szerencsétlen fácska mindig bekerül a házba (kezére kéne csapni az angyalkának azt hiszem). Belenézve a naptárba, megszeppenve látom, hogy holnap már jön a Mikulás (szerencsére a puttony már tele :o), és már csak két hétvége van az ünnepig. Ezt valóban jól be kell osztani, mert karácsonykor én bizony már csak a lábamat szeretném lóbálni a fotelban ücsörögve.

 

Tehát terveket kell szövögetni. Először is nem árt letudni az ajándékozást addig, amíg még be lehet férni az üzletekbe, és van is bent valami a tömegen kívül. Mivel a leglényegesebb dolgok már otthon vannak, csak pár apróság van hátra. Jobbnál jobb ötleteket találtam a neten és néhány újságban arra, hogy miként készítsek ajándékot saját magam a konyhában, de sajna néhányan a listámról ezt kevéssé értékelnék. (habár tudok valakit, aki egy doboz mindenféle finomságnak tuti örülni fog, úgyhogy újabb pipa a listámon, csak egy látványos dobozt kell még találnom!) 

 

És persze egy főzőembernek legfontosabb dolog a menü összeállítása!!! Mert főzőember ugye legjobban a főzést szereti, és tudásának megcsillogtatására nincs is kiválóbb alkalom, mint a karácsony. Persze főzőember alaposan körülnéz, számba vesz, kalkulál, tervez és végül végez. Főzőember szigorúan betartja a hagyományokat és szabályokat (még akkor is, ha csak két és fél emberre kell főznie az idén). Főzőember nem esz halat. Tehát hal nem szerepel főzőember tervei között (sőt!). Főzőember karácsonykor (és szigorúan csak akkor) töltött káposztát készít, méghozzá szigorúan a saját savanyú káposztájából (illetve teljesítési segédjét meneszti a piac irányába 1 egész fej savanyított káposzta beszerzése céljából, legyen mibe tölteni azt a húsgombócot!) és a legszigorúbban római cseréptálban sütve. (ebben az a legjobb, hogy előkészítés után 2 órára betolja a sütőbe, majd elmerül egy kád vízben, és várja az eredményt, ami majd a hideg spájzban várja, hogy eljöjjön az ő ideje, mert a káposzta felmelegítve a legjobb)(ezért is készül el előre, meg persze azért, hogy az ünnepen főzőember lóbálhassa a lábát)

 

Persze főzőember nem csak töltött káposztát készít. Kell még valami leves. Ez hagyományosan húsleves (bár ez főzőember szerint már elég snassz, lehet, hogy az idén beújít egy tárkonyos vadragu levest) mert 26-án főzőembernek szüksége lesz egy bögre húslevesre. Mert 26-án főzőember kora reggel levonul a konyhába. Miközben odakészíti a reggeli kávét/teát/haboskakaót, főzőember hanyagul nyakon önt egy nagy marék aszalt szilvát egy pohár kitűnő száraz vörösborral (pl: merlot). Aztán reggelizik. Szépen komótosan, nem siet sehová. A reggeli nyomainak eltüntetése után mindenkit kizár a "műhelyből" és hozzálát az év ebédjéhez. Mert főzőember ilyet egy évben csak egyszer alkot (de már vagy 8-10 éve). Tehát főzőember előveszi a hentessel gondosan előkészíttetett nagyszerű dagadót, és kívül belül sózza-borsozza. Félreteszi. Jöhet a töltelék. Ekkorra az aszalt szilvák már magukba szívták a vörösbor ízes cseppjeit. Apróra vágja hát a leszűrt szilvákat (bort gondosan megőrzi), hozzá reszel jelentős mennyiségű savanykás almát, ízesíti sóval, borssal, kevés cukorral, őrölt fahéjjal és szegfűszeggel, majd összedolgozza egy kevés zsemlemorzsával. Betölti a dagadóba. Már ami belefér. Gondosan összevarrja, megpirítja, meglocsolja a borral, a bögre levessel, az isteni mártás reményében a hús köré rendezi a kimaradt tölteléket, és betolja a sütőbe. Amíg a hús sül, főzőember áttér a köret elkészítésére. Ez a szigorú hagyományoknak (na és az eredeti receptnek) megfelelően krumplipüré és párolt vörös káposzta. 

 

Főzőember persze sütőember is, így az ünnepek alatt/előtt/után süteményekkel is igyekszik kényeztetni a kényeztetendőket. Itt van mindjárt a fő-fő-fő (ez is csak ilyenkor van) a feketeerdő torta. Meggyes-csokis-tejszínes finomság, igazi ünnepi fogás. Aztán ott vannak az apróságok: a mézes, a vaníliás kifli, trüffel és egyéb rágcsálni valók. Sütőember egy dolgot nem süt: beiglit. Azt a teljesítési segédre bízza (az is csináljon már valamit). Teljesítési segéd serénykedik is, lesz diós, mákos és mandulás is. Jólesik majszolgatni karácsony reggelén a habos kakaóhoz.

 

Főző/sütőember tehát alaposan körülnéz, számba vesz, kalkulál, tervez és összeállítja a beszerzési listát. Apránként elkezdi hazahordani a dolgokat. Jövő héten  pl. felkeresi a hentest és megbeszéli vele, hogy mikor mehet a csomagjáért. Mert főző/sütőember már a szilveszteri menühöz is megrendeli a húsokat, mert esze ágában sem lesz még egyszer sorba állni!!!

 

Sütőember arról sem feledkezik meg, hogy flódnit ezen a hétvégén süt vagy soha, mert a következő hétvégén már a mézes jön, meg az ajándékba szánt finomságok előállítása. Így hát lassan megjön a hangulata is, csak még az időjárás tehetne valamit hozzá az ügyhöz némi hó formájában (csak a hangulat kedvéért). Már csak a 24-i vacsorát kell kitalálni, mert az mostanában változó (tavaly borsos sertésszűz sült vörösboros meggymártással).

 

2006/12/05 : chilii Szólj hozzá!