Tour de France 2016. 17. szakasz Berne – Finhaut Emosson
Hétfőn a berni befutón „az utolsó kilométereken fantasztikus versenyt láthatott a nagyérdemű, végül mintegy harminc kerékpáros érkezett a sprintre, amit Peter Sagan (Tinkoff) nyert meg mindössze centiméterekkel megelőzve Alexander Kristoff (Katusha) és Sondre Holst Enger (IAM Cycling) kettősét. A hazai pályán szereplő Fabian Cancellara (Trek-Segafredo) az előkelő hatodik hellyel búcsúzott a svájci közönségtől. Összetettben továbbra is Chris Froome (Sky) áll az élen, előnye egy perc negyvenhét másodperc Bauke Mollema (Trek-Segafredo) előtt. A pontversenyben Peter Sagan (Tinkoff), a hegyi összetettben Rafal Majka (Tinkoff), a fiatalok összevetésében Adam Yates (Orica-BikeExchange), míg a csapatversenyben a spanyol Movistar az első.” (velo.hu)
Sagannak ez már a harmadik szakaszgyőzelme az idei Touron, még a végén nyer egy negyediket is, és akkor majd kiderül, Tinkov úr állja-e a szavát, és marad-e jövőre is?
A tegnapi pihenőnap után még Svájcban tekerünk, a mai táv 184,5 km. Nagy szerencsémre többször is volt alkalmam megcsodálni a svájci Alpok csodás hegyeit, kár, hogy a mostani árfolyam egyelőre nem teszi lehetővé a további ismerkedést. Egyes vélemények szerint nincs olyan, hogy svájci konyha, ezek mindent összeszedtek a szomszédságból, bár azért van néhány dolog, amiben nagyon jók. Itt van mindjárt a csokoládé meg a sajt. Sajtból készül a fondue és a raclette is. Előbbihez egy speciális edénykében felmelegítik a sajtot, egy kis cseresznyepálinkával ízesítik, majd kenyérkockákat mártogatnak bele. A raclette esetében egy kis lapátszerű kanálra helyezik a sajtszeletet, beteszik a raclette sütőbe, és amikor felolvad, ráöntik mindenféle falatokra, mint főtt burgonya, különböző savanyúságok, szalámik. A raclette sütő teteje (legalábbis az enyém) egy márványlap, amin süthetünk pl. paprikát, paradicsomot, kolbászt, de akár garnélát is, amikre a kis lapátból ráhúzzuk az olvasztott sajtot. Bern kanton specialitása még a „Berner platte” (hús, savanyú káposzta, bab és krumpli), Berner Rösti, a Meringues (habcsók), és a Bärner Züpfe (fonott kalács), de készítenek speciális mézes kalácsot , mogyoróval is.
A mai célállomás a kétnyelvű (német és francia) Vallis (Valais) kantonban található FINHAUT-EMOSSON, azaz a Finhaut városkája melletti Emosson tó gátja. Tour befutó még sosem volt itt, de Critérium du Dauphine (erről bővebben holnap) 2014-ben már igen. Itt nevezetesek a borok, a rozskenyér (ha legközelebb megsütöm, ígérem kikerül a blogra, mert van egy kis receptfüzetem amiben svájci gazdasszonyok receptjei között ez is megvan), a sárgabarackból készülő Morand apricot brandy, és persze létezik „Wallis platte” is, ami a régió legjobb termékeit vonultatja fel, eredet védett szárított és füstölt sonkák, pácolt szalonna, raclette sajt, rozskenyér, füstölt kolbász.
Én mára a röstit választottam, méghozzá egy régi receptemet, amelyet régen elég gyakran készítettem, és nagyon szerettük. Rösti van többféle, az enyémhez a krumplit héjában meg kell főzni és lehűteni. Ezt előző nap is megtehetjük, így kiváló hétközi gyors vacsora lehet belőle, vagy kényelmes vasárnapi reggeli. Mivel pár napja egy elég tisztességes sajtszállítmányt kaptam Svájcból, a berni kantonból származó Téte de Moine sajttal tálaltam. Az alábbi mennyiséget ketten ették vacsorára (sajna egyik sem én voltam).
Hozzávalók 2 személyre: 500 g héjában főtt burgonya, só, vaj. A tetejére sonka és sajt.
Ügymenet: a kihűlt krumplit megpucoltam és káposztareszelőn lereszeltem, enyhén megsóztam. Egy 24 cm átmérőjű serpenyőben megolvasztottam a vajat, beletettem a krumplit, és egy fakanál segítségével elterítettem, jól lenyomkodtam. Kis lángon sütöttem, amíg szépen összeállt és megpirult. Ekkor egy tányér segítségével megfordítottam, és a másik oldalát is megsütöttem. (egy megfelelő méretű tányért vékonyan megvajaztam, ráborítottam a serpenyőre és egy konyharuhával megfogva átfordítottam, majd visszacsúsztattam a serpenyőbe és a másik oldalát is megsütöttem. Sonkaszeletekkel és sajttal a tetején került az asztalra.
Holnap visszatérünk francia földre, és akkor is én tekerek majd. Kövessétek a Torur de Serpenyőt a facebookon is!