Pizzoccheri alla valtellinese

Pizzoccheri alla valtellinese

Pizzoccheri alla valtellinese

A Valtellina tájegység Olaszország északi részén, a svájci határ mentén található, mely az Adda folyó völgyét és mellékvölgyeit foglalja magába. Mi Tiranóban, tavaly nyáron egy igen izgalmas középkori Palazzoban szálltunk meg.  Amíg a párom Bormióból megtekerte a Giro d’Italia ikonikus szakaszát, a Stelvio hágót, addig én egy könnyű túrát tettem a szemközti 3000-es csúcson. Este egy Tiranoi étteremben vacsoráztunk (asztalfoglalás erősen ajánlott), és ott kóstoltuk meg a vidék egyik specialitását, a Pizzoccherit. Hazafelé még bevásároltam hajdinalisztből és a szintén helyi hajdinás polenta keverékből. Itthon aztán megkerestem a neten a receptet. Legjobban ez tetszett, főleg, mert videó is van hozzá, és mert több más recepttel ellentétben nem 200 g vajat használ a séf...

 pizzoccheri.jpg

Hozzávalók a tésztához: 400 g hajdinaliszt, 100 g búzaliszt, 285 ml víz. (vagy olasz delikáteszben készen is kapható hajdinatészta)

Feltét: 240 g burgonya meghámozva, kis kockákra vágva, 200 g kelkáposzta felcsíkozva, 180 g félzsíros hegyi sajt nagyon vékonyan felszeletelve, szinte forgácsolva (legjobb lenne Valtellina  Casera DOP), 50 g reszelt parmezán vagy grana padano sajt, 80 g vaj, 2 gerezd fokhagyma.

Ügymenet: a tészta hozzávalóit összegyúrjuk, kinyújtjuk, és csíkokra metéljük. Nagy fazékban vizet forralunk, enyhén sózzuk, majd a hozzávalókat a következő sorrendben tesszük bele: először a burgonyát, majd 2 perc elteltével a kelkáposztát. Ezt követően 4 perc elteltével jöhet a tészta két részletben, amikor az első felét betettük a fazékba, óvatosan átkeverjük, majd jöhet bele a maradék tészta, körülbelül ennek is elég 4 perc. Fontos, hogy minden összetevő egy edényben fő!

Amíg a hozzávalók főnek, egy kis edényben feltesszük a vajat melegedni a fokhagymával, és addig melegítjük, míg enyhén barna színű lesz és finom mogyoró illatot nem érzünk.

Összeállítás: fontos, hogy az edényt, amiben összeállítjuk az ételt, melegítsük elő. Ezt legkönnyebben úgy tehetjük meg, hogy ráhelyezzük annak a fazéknak a tetejére, amiben a tészta fő, így a gőz felmelegíti az edényt.

Amikor minden készen áll, egy szűrőkanál segítségével kimerünk egy adag tésztát az előmelegített edénybe, majd rászórunk egy réteget a hegyi sajtból, majd újabb tészta, újabb sajt, amíg mindent ki nem mertünk a fazékból. A tetejére szórjuk a reszelt parmezánt, majd rácsorgatjuk a forró vajat. Azonnal tálaljuk.

Lencse curry

Lencse curry

Lencse curry

Amit itthon találtam curry. Mostanában rá vagyok kattanva ezekre a húsmentes curry ételekre. Először eztettem kolleginánál találkoztam a lencsés megoldással, és a kétféle lencséből készült változat különösen bejött nekem. A hűtőszekrényem mai tartalma alapján viszont sütőtök helyett most apró kelbimbók kerültek bele, egy fél fej lilahagyma, meg egy kis póré is. Persze egy fej vöröshagyma is megteszi, de én a maradékokat akartam elhasználni. Többféle curry port is tartok itthon, és még ezeket is keverni szoktam, szóval nálam két egyforma étel biztosan nem készül.

 lencse_curry_blog.JPG

Hozzávalók: 100 g zöld lencse, 150 g vörös lencse, fél fej lilahagyma, kb. 10 cm póréhagyma, kis darab gyömbér, 2 gerezd fokhagyma, 2 kisebb sárgarépa, egy marék kelbimbó (vagy amit épp el kell tüntetni) curry por ízlés szerinti variációban és mennyiségben, csipet chili pehely, olaj, vaj, só. A tálaláshoz petrezselyem zöldje és joghurt.

Ügymenet: egy edényben felteszem a zöld lencsét főni. Egy másik edényben felmelegítek egy kanál vajat és egy kanál olajat, majd rádobom az apróra vágott hagymát, fokhagymát, gyömbért, és fedő alatt pár percig pároltam. Közben megtisztítottam és apró kockákra vágtam a répát, és ezt is a hagymás keverékhez adtam. Hozzá adtam 3 teáskanál curryt, picit nagy lángon kevergettem, majd hozzáadtam a vörös lencsét. Felöntöttem 7 dl vízzel, és kb. 15 perc főzés után hozzáadtam a kelbimbókat is. Mire a vörös lencse elkészül, kb. a zöld is megpuhult (ezt semmiképp se főzzük szét), úgyhogy leszűrve a vöröshöz kevertem. Még egy utolsó kóstolás, igazítás, és kész. Tálaláskor megszórtam zölddel, és ha eszembe jutott volna, tettem volna rá egy kanál joghurtot.

2018/12/28 : chilii 2 komment
Fetás brokkoli fasírt

Fetás brokkoli fasírt

Fetás brokkoli fasírt

Az úgy volt, hogy találtam a hűtőben egy csomag feta sajtot, és volt ott még két fej brokkoli. Ezekből kézenfekvő lett volna elkészíteni Vrábel Kriszta fetás brokkolis rétesét, de nem volt hozzá réteslapom. Mivel semmilyen körülmények között sem akartam boltba menni, nézelődtem egy kicsit a szekrényben, és találtam teljes kiőrlésű tönköly pászkát, amiről eszembe jutott Fűszeres Eszter brokkoli ropogósa. Hát így született meg az én fetás brokkolis „fasírtom”, vagy lepényem, vagy minek szokás hívni az ilyen alakú húsmentes dolgokat.

fetas_brokkoli_fasirt_blog.JPG

Hozzávalók: 2 fej brokkoli (1 kg), 1 doboz teljes kiőrlésű tönköly pászka (120 g), 250 g krémes fetasajt, 3 tojás, só, bors.

Ügymenet: Ezúttal a brokkolik szárának levágtam az alsó részét, ezt most nem használtam fel. A brokkoli fejeket gőz felett megpároltam, majd hagytam teljesen kihűlni. Egy nagy tálban kézzel szétmorzsoltam a brokkolit. Azokat a nagyobb szárrészeket, amiket nem tudtam szétnyomkodni, késsel apróra vágtam. A pászkát késes aprítóban összedaráltam, de nem teljesen lisztté, kissé darabosra hagytam. Hozzáadtam a brokkolihoz, majd összekevertem a tojásokkal, és belemorzsoltam a fetát is. Sóztam, borsoztam, jól elkevertem, majd fasírt méretű pogácsákat formáztam belőle. Ebből a mennyiségből nekem 20 db lett. Egy nagy serpenyőben kevés olajon, kis lángon megsütöttem őket.

Önállóan valamilyen fűszeres mártogatóval, de köretként is tálalható. 

Babsaláta szárzellerrel

Babsaláta szárzellerrel

Babsaláta szárzellerrel

Vuelta 2016. 2. szakasz Ourense capital termal > Baiona

Továbbra is Galiciában tekerünk, a tegnapi csapat időfutam után ma 159 km vár a fiúkra, irány a tengerpart! A Serpenyőben pedig tovább tapasolunk, a darab egy zelleres babsaláta, ami szerénytelenség nélkül állíthatom, nagyon jó volt. Tényleg!

„Minden, ami a tapashoz kapcsolódik – az elkészítésétől az elfogyasztásáig és az élvezetig bezárólag – egyedülállóan spanyol élmény. A tapas maga az étkezés lényege – valódi ünnep az érzékszervek számára, ínycsiklandó a látványa és az illata, az ízéről nem is beszélve. Ha ragyogó színekben pompázó tányérokon adjuk az asztalra, egy kis spanyol napfényt is átmenthetünk a borús napokra. Hogy miként fogyasztjuk a tapast, kizárólag rajtunk múlik.” (az idézet, és a recept is: Tapas - Vince kiadó)

A lényeg, hogy ne konzerv babból készítsük (végső expressz megoldásként azért szóba jöhet, de végeredmény nem ugyanaz)! A piacokon épp szezonja van a kifejtős babnak, úgyhogy nem volt kérdés, hogy abból a nagyon nagy szemű (és nagyon drága) babból veszek fél litert valamelyik nénitől a termelői piacon.

A másik fő alkotó elem a szárzeller, ami méltatlanul nem tud nagyobb teret hódítani nálunk, pedig „kalóriatartalma alacsony, viszont magas az ásványianyag-tartalma (foszfor, magnézium, kalcium, kálium, vas, nátrium). C-vitamin is található benne, ami gumós változatában csak elenyésző. Gazdag A- és B-vitaminban is. Tisztítókúrák esetén kifejezetten ajánlott, hiszen méregtelenítő hatása kiemelkedő. Kiváló méregtelenítő és tisztító hatású, segít megszabadulni a felesleges salakanyagoktól, így a narancsbőr ellen is hatékony. Tisztítja a bőrt, gyulladáscsökkentő, erősíti az idegrendszert, és magas rosttartalma biztosítja a megfelelő emésztést.”

tapas2.JPG

Hozzávalók: fél liter nagy szemű kifejtős bab (hiányában 400 g-os fehér babkonzerv), 3 szál szárzeller, kb. 100 ml olívaolaj, 3 evőkanál fehérborecet, 1 nagy fokhagymagerezd finomra aprítva, 2 teáskanál dijoni mustár, 1 evőkanál aprított friss petrezselyemzöld, 1 csipet (nyírfa)cukor, só, bors.

Ügymenet: a babot enyhén sós vízben puhára főztem, leszűrtem, és hagytam kihűlni. (ezt előző este is elvégezhetjük). A szárzellert nagyon vékony szeletekre vágtam és hozzákevertem a babhoz. A többi hozzávalót összekevertem egy kisebb tálban, majd a kész vinaigrette-öntetet a babra öntöttem, jól elkevertem, majd egy csinos tálalóedénybe kanalaztam. A tetejére még szórtam egy kis petrezselymet.

Önmagában és köretként is bevethető darab, ha tapas vacsorát adunk, érdemes feltenni a húsos vagy halas tapasok mellé.

Holnap ha minden igaz, Al dente veszi kézbe a Serpenyőt

Agnolotti ricottával töltve

Agnolotti ricottával töltve

Agnolotti ricottával töltve

Giro d'Italia 2016. 20. szakasz Guillestre (FRA) > Sant'Anna di Vinadio

Tegnap hihetetlen események történtek a Girón, az eddigi rózsaszín trikós Steven Kruijswijk sajnálatos módon felkenődött a hófalra, ahol bemutatott egy szaltót, a kerékpárja pedig egy dupla szaltót. Szerencsére a sérülése nem volt súlyos, a szakaszt befejezte, de a trikót át kellett adnia Esteban Chavesnek. A heroikus küzdelemből ezúttal a már majdnem elsiratott Cápa került ki győztesen, aki annyit faragott eddigi hátrányából, hogy a tegnapi szakaszgyőzelem után Nibali esélyei feléledtek a rózsaszín trikóra. 

A kis francia kitérő után a fiúk ma visszatekernek Itáliába, Piemonte hegyei közé, ma is fel kell tekerni 2700 méter fölé. Izgalmak garantáltak!

Az idén úgy alakult, hogy a Giro vége jutott nekem, így egész Piemontéban nálam a rózsaszín serpenyő. Én még sosem jártam ebben a tartományban, de az biztos, hogy egyre jobban érdekel a dolog. Receptkeresés közben találtam rá az agnolottira, ami tulajdonképp a piemontei ravioli, csak épp egy kicsit más a fazonja. Nem tudok rá jobb szót, olyan, mint egy „zsebes ravioli”. Mindenfélével töltik, hússal, gombával, ricottával. Sokszor maradék sült húsokból készítik a tölteléket, ilyenkor a hús szaftjával locsolják meg az agnolottikat. A másik jellemző irányzat a ricottás töltelék, ehhez zsályás vaj dukál. Én most kétféle ricottás tölteléket készítettem, a felébe bordó mángoldot és fokhagymát tettem, a másik felébe friss zöldfűszereket, főleg mentát, ami várakozásaimon felüli telitalálat volt. A formázásról annyit tudtam, hogy az Amerikai Mesterszakács egyik részében a mezőny nagy része elvérzett vele, és mindenki azt mondta, hogy nagyon nehéz. Szerencsémre ez a kedves kutyás hölgy, ezen a videón elég alaposan bemutatja, így kiderült, hogy nem is olyan nehéz. A tésztához 00-s jelölésű durumlisztet használtam, ami szerintem sokkal jobban viselkedik, mint a sima BL-55-ös, érdemes kipróbálni. Arról nem is beszélve,  hogy a durumbúzának mennyivel kedvezőbbek az élettani hatásai (na jó, azért ebből se lehet korlátlan mennyiséget fogyasztani, de nekem már néhány darab is a mennyországot jelenti manapság).

 agnolotti_blog1.JPG

Hozzávalók a tésztához: 400 g durumliszt, 4 tojás, só

Hozzávalók a mángoldos töltelékhez: 250 g ricotta, kb. 150 g előkészített mángold*, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 kis tojás, 40 g reszelt parmezán

Hozzávalók a zöldfűszeres töltelékhez: 250 g ricotta, egy nagy marék friss zöldfűszer (nálam sok menta, egy kevés oregánó, kakukkfű és metélő fokhagyma), 1 kis tojás, 40 g reszelt parmezán

Tálaláshoz: vaj és zsályalevelek

Ügymenet: a tésztát összegyúrtam, és folpackba csomagolva betettem a hűtőbe pihenni egy fél órára. Ezután kinyújtottam, megtöltöttem, és megformáztam, úgy ahogy a linkelt videón készült. 

A töltelékeket csak összekevertem, és habzsákba töltöttem. *A mángold nekem előkészítve le volt fagyasztva, de egyébként megmosom, lerázogatom, és egy kis fokhagymával olívaolajon megfonnyasztom, majd késsel finomra vágom. A mángold a spenóthoz hasonlatosan elég sokoldalúan hasznosítható. 

agnolotti_blog2.JPG

A holnapi Torinói befutón is tartsatok a Tour de Serpenyővel

 

Sárga rókagomba-krémleves

Sárga rókagomba-krémleves

Sárga rókagomba-krémleves

Giro d'Italia 2016. 16. szakasz Bressanone-Brixen > Andalo

Nem panaszkodhatunk, az idei Giro igazán izgalmasan alakult eddig. Néhány napnál senki sem birtokolhatta tovább a rózsaszín trikót, új fiatal tehetségek törnek a nagy öregek babérjaira. Steven Kruijswijk (LottoNL-Jumbo) a vasárnapi hegyi időfutam után is megőrizte az összetett elsőséget, úgyhogy a mai 132 km-en is ő viselheti a Maglia Rosa-t. 

Amikor megnéztem az idei útvonalat, rögtön lecsaptam erre a dél-tiroli szakaszra. Nagy rajongója vagyok a régiónak, többször is jártunk már itt, és remélem lesz is még szerencsém hozzá. Egyik alkalommal, amikor megérkeztünk, az egész kemping rókagombát pucolt. De tényleg szó szerint, aki élt és mozgott, ott serénykedett valamelyik vizesblokknál, vagy a saját teraszán. Arra sajnos nem sikerült rájönnünk, hogy hol szedték, egy hétig jártuk a hegyeket, de mi nem találtunk egy darabot se. Szerencsére a rókagomba nálunk is megterem, ha pedig kedvezőek az időjárási feltételek, az ára is egész baráti szintre csökken. Ilyenkor kell feltölteni a fagyasztót is! Ezt a receptet Antonio Carluccio egyik műsorában láttam, és azonnal tudtam, hogy ki kell próbálni. Igaz, nem mondott pontos mennyiségeket, de azért azt hiszem, elég jól eltaláltam, mert nagyon finom lett. Dél-Tirol konyhájáról korábban itt írtam bővebben

sarga_rokagomba_blog.JPG

Hozzávalók: 300 g sárga rókagomba megtisztítva, a nagyobbak feldarabolva, 1 kis fej vöröshagyma, apróra vágva, 1 gerezd fokhagyma apróra vágva, 3 evőkanál vaj, 2 evőkanál liszt, 1,5 liter csirke (vagy zöldség) alaplé, 1 evőkanál petrezselyemzöld apróra vágva, só, bors, 100 ml tejszín.

Ügymenet: egy serpenyőben felolvasztottam egy evőkanál vajat, üvegesre pároltam benne a hagymát és a fokhagymát, majd hozzáadtam a gombát, és további 5-6 percig sütögettem, amíg egy kissé megpuhult. Egy fazékban felforrósítottam a maradék vajat, beleszórtam a lisztet és folyamatosan kevergetve rózsaszínűre pirítottam a rántást. Amikor elérte a kellő színt, felöntöttem az alaplével, és addig kevertem, míg sima, csomómentes lett. Hagytam, hogy kicsit felforrjon, majd hozzáadtam a lepirított gomba nagy részét. Sóztam, borsoztam, majd legvégül hozzáadtam a tejszínt. Én itt el is turmixoltam, hogy krémleves legyen belőle, de e nélkül is készen van. Tálaláskor a tetejére halmoztam a félretett sült gombákat és megszórtam az összevágott petrezselyemzölddel.

Meglepetééés, holnap is én tekerek! Ha tetszik a projektünk, kövess minket a facebookon is!

 

2016/5/24 : chilii 1 komment
Galette Savoyarde

Galette Savoyarde

Galette Savoyarde

Tour de France 20. etap Modane Valfréjus -  Alpe d'Huez

Már majdnem vége az idei Tour de France-nak, de mára még igazi csemegét tartogatnak a szervezők, a fiúknak ma kell feltekerniük ugyanis az Aple d’Huez csúcsára, csak előtte még meg kell mászniuk egy másik 2000-es csúcsot, a Col de la Croix de Fer-t is. Bár Froome sárga trikót nagy előnnyel őrzi, ez valójában technikai sport is, bármi megtörténhet.

Tehát továbbra is az Alpokban tekerünk, Franciaország dél-keleti csücskében, közelebbről Savoya megyében. Én mára egy könnyen elkészíthető specialitást választottam, annál is inkább, mert kicsit elcsúsztam a tér-idő kontinuumban, ezért olyasmit kerestem, amit ma reggelire feltálalhattam. Ennek a régiónak egyik nevezetes sajtja a Beaufort, ami nálunk nehezen szerezhető be a sarki közértben, de ez a sajt szoros rokoni kapcsolatokat ápol a szintén francia Comté, illetve a svájci Gruyére sajtokkal. Ez utóbbiból szokott lenni a hűtőmben, úgyhogy minden rendelkezésemre állt, hogy kipróbálhassam a Galette savoyarde-ot. Én a biztonság kedvéért megmértem a cukkinit és a krumplit is, a két darab, főleg cukkini esetében nem túl egzakt meghatározás.

galette_savoyarde_blog.JPG

Hozzávalók: 2 db cukkini (kb. 350 g), 2 db burgonya (kb. 300 g), 1 nagy gerezd fokhagyma, 100 g reszelt sajt (Beaufort, Gruyére vagy Comté), 1 nagy tojás (vagy két kicsi), szerecsendió, só, 1 ek olívaolaj.

Ügymenet: a cukkínit és a burgonyát finomra aprítottam (én egy Julienne vágót használtam, de káposztareszelő is megteszi). Egy nagy, sütőben is használható serpenyőben felforrósítottam az olajat, rádobtam a nagyon finomra aprított fokhagymát, majd rádobtam a cukkínit és a burgonyát, megsóztam, majd 20 percig kevergetve pirítottam. Közben lereszeltem a sajtot, felvertem a tojást, és bekapcsoltam a sütőt 200 C fokra. A serpenyőt lehúztam a tűzről, a belekevertem a reszelt sajtot és a tojást, még sóztam, reszeltem bele bőven szerecsendiót, majd szépen ellapítottam az egész masszát (ne legyen vastagabb 2 cm-nél) és betoltam a sütőbe 20 percre. Azon melegében megreggeliztük a java részét, de hidegen is finom, egy könnyű salátával vacsorára is kiváló lehet.

Holnap Párizs, a Serpenyőben pedig immár hagyományosan Mamma locsolja a pezsgőt! Egy hónap múlva pedig spanyol receptekkel jelentkezünk a Vueltáról. 

Les Tourtons

Les Tourtons

Les Tourtons

Tour de France 2015. 16. etap: Bourg-de-Péage – Gap

A holnapi pihenőnap előtt még 201 km vár ma a fiúkra Bourg-de-Péage és Gap között. Lesz két kis emelkedő, aztán be lehet gurulni a célba. Az összetett mostanában nem változott, sajnos Bercinek nem sok esélye van már a sárga trikóra, nagyon úgy látszik, hogy Tinkoff úrnak be kell érnie a zöld hajfestékkel Párizsban.

A mai szakasz a Hautes-Alpes megyében tekeredik, Franciaország délkeleti részén, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban található megyét keletről Olaszország, délről Alpes-de-Haute-Provence, nyugatról Drôme, északról pedig Isère és Savoie megyék határolják. A helyi gyümölcstermesztésről már 2012-ben írtam, és az idén meg is sütöttem a híres kék áfonyával készülő  Tarte des Alpes-t, de annak a receptjéért szeretnénk még néhány lájkot az oldalunknak ;)  A környék egy másik jellemző specialitása a tourton, egy kis töltött tészta olajban kisütve. Mivel egykor a karácsonyi vacsora része volt, úgy is nevezik „Jézus kispárnája”. Elég sokféle töltelékkel készítik, lehet édes és sós is, kerülhet bele hús, spenót, szalonna, kecskesajt, hagyma, de alma, aszalt szilva, áfonya, gesztenye …stb. Mára a klasszikus burgonya-póréhagyma-sajt verziót választottam.

les_tourtons_blog.JPG

Hozzávalók tésztához: 300 g liszt, 3 tojás, 2 evőkanál olvasztott vaj, 1 evőkanál olívaolaj, só.

Hozzávalók a töltelékhez: 750 g főtt burgonya, 150 g póréhagyma, 50 g sajt (eredetileg egy helyi friss sajt, ennek hiányában én egy kis grill sajtot morzsoltam bele), 1 evőkanál vaj, 2 evőkanál olívaolaj, só, bors.

A tészta hozzávalóit összegyúrtam, és fóliába tekerve pihentettem. Ha túl puha lenne, gyúrás közben adhatunk még hozzá lisztet.

Amíg a tészta pihent, egy serpenyőben a vaj és olaj keverékén megpároltam a vékony karikára vágott póréhagymát. Egy nagy tálban összetörtem a főtt krumplit (célszerűbb ha hideg már), majd hozzáadtam a megpárolt póréhagymát, belemorzsoltam a sajtot, sóztam, borsoztam és jól összekevertem.

A tésztát kinyújtottam, kiskanállal ráhalmoztam a tölteléket, majd 6-7 cm oldalú kis derelyéket formáztam. Nem túl forró olajban mindkét oldalukat szép aranyszínűre sütöttem.

Holnap pihenő, szerdán pedig Égigérő Paszulynál lesz a Serpenyő.

Torta Pasqualina

Torta Pasqualina

Torta Pasqualina

Giro d'Italia 2015. 1 szakasz

Giro d'Italia 2015. 1 szakasz SAN LORENZO AL MARE - SANREMO

Euforikus hangulatban az ember könnyen ígérget, aztán telik múlik az idő, és esetleg alább hagy a lelkesedés. Így voltam ezzel én is, tavaly a Vuelta végén úgy éreztem, rögtön kezdhetnénk is a következő kört. Aztán telt-múlt az idő, jött a tél, és sehogy sem akaródzott nekifogni a tervezésnek. De szerencsére néhány tündérkéz elvégezte helyettem az adminisztrációt, hiába, a Tour de Serpenyő csapat tagjai a legjobbak! Ezúton is köszönöm a segítséget. Szóval az idén is belecsapunk a serpenyőbe, és megint terítékre kerül a Giro d’Italia, Tour de France és reményeink szerint a Vuelta is. A jól bevált csapat: Mamma, Lorien, Égigérő Paszuly, Al Dente valamint jómagam. 

Az első nap egy igen látványos csapat időfutammal  kezdődik, San Lorenzo al Mare és Sanremo  között, végig a Ligur tengerparton, a táv 17,6 km. 

Kicsit bajban is voltam a mai recept kiválasztásakor, mert a hal nem az én asztalom, de azért végül csak találtam valamit, amit könnyű elkészíteni, itthon is hozzá lehet jutni az alapanyagokhoz, és még finom is. A vidék specialitása a fűszeres torta. A húsvétkor elmaradhatatlan torta pasqualina mellett ma is gyakran kerül az asztalra a torta marinara, amely nem hallal töltött sütemény, ahogy a neve sugallná, hanem nagyon finom, zöldfűszerekkel ízesített tésztaféleség. A férjüket hazaváró tengerészfeleségek mángolddal, ricottával, friss gombával és parmezánnal készítették, jól tudva, hogy a hónapokig a tengert járó férjeik kiszolgáltatottak a jobb vagy szerényebb képességű hajószakács hatalmának, no meg a hajó raktárkészletének, amiből többnyire csak szárított tőkehal és kétszersült jutott. Úgy is mondják, a ligur konyha a cuccina del ritorno, azaz a visszatérés konyhája.  

A torta pasqualina tulajdonképpen egy zöldséges, ricottás pite, amibe az ünnepre való tekintettel egész tojásokat rejtenek. Én most egy kicsi, 20 cm-es pitét készítettem, amibe 4 tojást tettem, de ehhez a mérethez jobban passzolt volna néhány fürjtojás, csak sajnos azt nem kaptam. Persze itt az ahány ház, annyi szokás dívik, láttam gyúrt tésztával, leveles tésztával is recepteket. Láttam olyat is, ahol a gyúrt tésztát szinte rétestészta vékonyságúra nyújtották, és több rétegben került a formába. A töltelékbe való zöldeket is elő lehet készíteni többféleképpen, és mivel náluk ilyenkor van szezonja az articsókának, sok helyen azzal készítik. 

 husveti_torta_blog.JPG

Hozzávalók a tésztához: 225 g liszt, 40 g olvasztott vaj, 1 tojás, csipet só, 2 teáskanál meleg víz.

Hozzávalók a töltelékhez: 250 g ricotta, 200 g spenót, 200 g mángold (ha nem kapunk, akkor helyette is spenót), 1 marék rucola, 1 tojás, 1 kis fej hagyma, olívaolaj, 50 g reszelt parmezán, só, szerecsendió, 4 kis méretű tojás (vagy 6-8 db fürjtojás).

Ügymenet: a tészta hozzávalóit összegyúrtam, kis gombócot formáztam, folpackba csomagolva hagytam fél órát pihenni. A spenótot (és ha van a mángoldot is) megtisztítottam, majd forrásban lévő vízbe dobtam 2 percre, majd leszűrtem, és azonnal leöblítettem jéghideg vízzel. Ezután a leveleket alaposan kinyomkodtam, majd késsel apróra vágtam. A töltelékhez a nagyon apróra vágott hagymát aranyszínűre pároltam az olajon, majd rádobtam a rucolát és a blansírozott zöldeket, 1-2 percig kevergettem. Amikor a zöldek kihűltek, egy nagyobb tálban összekevertem a ricottát, a zöldeket, a parmezánt és az 1 db tojást. Sóztam, reszeltem bele egy kevés szerecsendiót. 

A tészta kétharmad részét olyan vékonyra nyújtottam, hogy túllógjon a piteforma szélén. Beletöltöttem a ricottás keveréket, majd egy merőkanál segítségével 4 mélyedést készítettem a krémbe. A tojásokat nagyon óvatosan igyekeztem a mélyedésekbe ütni, hogy a fehérje ne folyjon szerte szét. A maradék tésztát akkorára nyújtottam, hogy befedje a pitémet. Ráhelyeztem a tetejére, majd a túllógó széleket visszahajtottam, és összenyomkodtam. Én tojássárgájával kentem le a tetejét, de a neten láttam olyat is, amire nem tettek semmit se. 

A 180 C fokra előmelegített sütő középső rácsán kb. 40 percig sütöttem. Eközben a tojások szépen megfőnek benne, és szeleteléskor ott a meglepetés a pitében. 

Ha kíváncsi vagy a Tour de Serpenyő projekt többi receptjére is, akkor kövess minket facebook oldalunkon is. Holnap továbbra is Liguriából jelentkezünk, de Loriennél lesz a serpenyő.

Giro d'Italaia 17. etap - Canederli

Giro d'Italaia 17. etap - Canederli

Giro d'Italaia 17. etap - Canederli

Amikor nyilvánosságra került az idei Giro útvonala, rögtön a hegyi szakaszokat néztem meg tüzetesebben. Nem csak azért, mert egy háromhetes körversenyen ezek a legizgalmasabbak (és talán a leglátványosabbak), hanem mert többnyire a Dolomitokat ismerem személyesen. Mai szakaszunk Dél-Tirol székhelyétől, Bolzano-tól néhány kilométernyire, Sarnonico-ból indul, és 204 km-t teszünk meg a Vittorio Veneto-ig. A tegnapi kemény hegyek után ma egy kicsit lazább szakasz következik, erőgyűjtés, mert holnaptól már tényleg csak emelkedik! A verseny állásáról több helyen is találni friss infókat, pl.: TOURázzunk együtt. A tegnapi szakaszt egyébként a kis kolumbiai Quintana húzta be, és a rózsaszín trikót is ő viseli. 

Szóval Trentino és Dél-Tirol. Trentino nem gazdag vidék. Az itt lakók mindig is a virágzó Dél-Tirol árnyékában éltek. A parasztoknak évszázadok óta keményen kellett küzdeniük a megélhetésért. A napi megélhetéshez szükséges élelmiszereket csak fáradtságos munkával lehetett előteremteni, így az asztali élvezeteknek nem volt sok alapja. Nem alakultak ki ételspecialitások, gyakorlatilag örülhettek, ha sikerült jóllakatni a családot. Aztán egyszer csak eljött az 1545-ös esztendő, amikor is összehívták a tridenti zsinatot (Trento város neve németül Trient). A magas rangú és rendű egyházi méltóságok népes személyzettel érkeztek, közöttük tehetséges szakácsokkal. Tekintve, hogy a zsinat jó néhány évig eltartott (megszakításokkal egészen 1563-ig), a helyieknek volt idejük eltanulni a rafinált recepteket, pl. az édesvízi halak elkészítését. Ebből az időből származik a gnocchi con la ricotta (burgonyagombóc ricottával) és pollo ripieno alla trientina (töltött csirke trentói módra) receptje is.

A dél-tiroli konyha ezzel szemben az alpesi specialitásokból táplálkozik, erős hatást gyakorolt rá az osztrák-magyar gasztronómia, de megtalálhatóak a szlávos ízek is. A burgonya, a káposzta, a gulyás, a rétesek, mind szerepelnek az étlapon, ahogyan mai ételünk, a gombóc is, vagy ahogyan errefelé hívják a canederli (németül knödel). Ez a finomság a kenyérmaradékok hasznosításának igen kiváló módja. Ezek a gombócok finom köretként szolgálnak pl. a vadhúsokhoz, de tapasztalatból mondom, hogy barna vajjal meglocsolva, reszelt sajttal megszórva, önmagukban is igen laktatóak, kiváltképp, ha sonkát vagy szalonnát rejtünk el bennük, de készülhet gombóc sajttal, spenóttal, céklával, vagy akár gombával is. Ma egy sonkás és egy parajos kerül terítékre.

canederli.JPG

Hozzávalók a sonkás canederlihez: 200 g szikkadt fehér kenyér (vagy zsemle), 120 ml tej, 3 tojás, 50 g salotthagyma, 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál zsemlemorzsa, 50 g tiroli sonka, fél csokor petrezselyemzöld, 100 g vaj, só és frissen őrölt bors, a tálaláshoz reszelt hegyi sajt (parmezán, grana padano, vagy stílusosan a helyi Trentigrana és Gran Spicco).

Ügymenet: a hagymát megtisztítottam és egy serpenyőben 20 g vajon megdinszteltem. A kenyeret 1 cm-es kockákra vágtam, és egy nagy tálba tettem. A kenyérhez adtam a hagymát, a tejet, a tojást, a lisztet, a zsemlemorzsát és kézzel jól összegyúrtam, sóztam, borsoztam, majd a végén beledolgoztam a felaprított sonkát és petrezselymet is. A masszát fél órára a hűtőbe tettem pihenni. (ez alatt össze lehet állítani a spenótosat is)

Fazékban vizet forraltam, adtam hozzá sót, majd a masszából vizes kézzel 4 gombócot formáltam. A gombócokat óvatosan a fazékba helyeztem, és épp csak gyöngyöző vízben 20 percig főztem őket. Amíg a gombócok főttek, egy lábasba tettem a maradék vajat, és kis lángon pár percig melegítettem, addig, amíg finom, mogyoróra emlékeztető illata lett. A gombócokat egy szűrőkanállal kiemeltem és a barnított vajban megforgattam, sajttal megszórtam.

Hozzávalók a spenótos canederlihez: 300 g spenót, 200 g szikkadt fehér kenyér (vagy zsemle), 120 ml tej, 2 tojás, 50 g salotthagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál zsemlemorzsa, 1 evőkanál liszt, 100 g vaj, só, bors, a tálaláshoz sajt (lásd a sonkás gombócnál).

Ügymenet: a megtisztított spenótleveleket blansíroztam, vagyis forrásban lévő enyhén sós vízbe dobtam 1-2 percre, majd azonnal lehűtöttem jéghideg vízben. Jó alaposan kinyomkodtam, majd nagyon finomra aprítottam. A hagymát 20 g vajon megdinszteltem, majd a legvégén hozzáadtam a zúzott fokhagymát is, de ezzel már csak fél percig kevergettem. Innentől az elkészítés ugyanúgy történik, mint az előző receptben. A hozzávalókat összegyúrom, pihentettem, a masszából négy gombócot formáztam és kifőztem. Tálalás ugyanúgy barnított vajjal és sajttal.  

tájkép1.JPG

Ha tetszett amit olvastál, kövess minket a facebookon is! Állítólag holnap is én tekrek :) 

 

 

 

Az ír krumpli és a Giro d'Italia

Az ír krumpli és a Giro d'Italia

Az ír krumpli és a Giro d'Italia

Tegnap végre elrajtolt az idei Giro d’Italia! Akik az elmúlt két évben követték a Tour de Serpenyő csapatát, azoknak nem meglepetés, hogy az idén is főzünk, de az talán igen, hogy az idén még nagyobb fába vágtuk a serpenyőnket, és végig főzzük mind a három nagy körversenyt. Így májusban olasz, júliusban a megszokott francia, majd augusztus végétől spanyol recepteket kaptok tőlünk. Azért, hogy le ne maradjatok, érdemes követni a csapat facebook oldalát is!

Lassanként szokássá válik a nagy körversenyeken, hogy az első napokban kiruccannak valahová. Az idén Írország látja vendégül három napra a Giro-t. Tegnap nekivágtunk tehát mi is, Mamma rögtön egy klasszikus ír reggelit készített.

A tegnapi csapat időfutamot követően (remélem a Garminos fiúk nem sérültek meg komolyan), ma már komoly távot, 218 km-t tekernek a fiúk Belfast körül, sprint befutóval.

Én erre a napra a burgonyát választottam, mint az ír konyha alapkövét. A burgonyát 1585 körül, állítólag Sir Walter Raleigh hozta Írországba. A burgonyával alapvetően változtak meg az írek táplálkozási szokásai. Addig főleg zabkészítmények szerepetek az étrendjükben, ettől kezdve azonban már krumpli lett a napi étkezés meghatározója. A burgonyát sok szempontból, mintha csak az íreknek találták volna ki. A növény nagyon szereti a hűvös, csapadékos klímát, igénytelen, szinte minden talajon jól megterem. Értékes táplálék, sok szénhidrátot, ásványi anyagot és C vitamint tartalmaz. Az ír lakosság gyakorlatilag a krumplinak köszönheti, hogy túlélte a középkor viszontagságos esztendeit.

Legendásan sok burgonyát fogyasztottak, akár napi három kilogrammot, igaz más nem is nagyon volt, így ez a mennyiség is éppen csak fedezte egy felnőtt ember napi energiaszükségletét. A 17. század óta az átlagos ír család napi étkezése tejből és krumpliból állt, amelyet néha nap, ha volt rá lehetőség, kiegészítetek sonkával, hallal, tojással. Ez a menü azonban hozzájárult ahhoz, hogy 1780 és 1840 között az ír lakosság lélekszáma megkétszereződött. Amikor azonban 1845-ben a burgonyapestis elpusztította a termést, és az utána következő években is egyik rossz év követte a másikat, szörnyű éhínség tizedelte meg a lakosságot. Példátlan kivándorlási hullám indult meg, és végül Írország lélekszáma a felére csökkent.

Mamma tegnap már bemutatott egy boxty receptet, de erre az ételre több variációjuk is van az íreknek, nyilván oké, hogy krumpli, de nem árt variálni :) . Készülhet kenyérnek, grillkalácsnak, gombócnak, palacsintának és pudingnak is. Az én verzióm, a lágyabb, nagyobb, lepényformára sült boxty pancakes.

 boxty.JPG 

Ehhez a fél kilogramm krumplit megmossunk, meghámozunk és lereszelünk. Egy tiszta konyharuhába csavarjuk és alaposan kipréseljük a keményítő levét, úgy hogy azt egy tálban felfogjuk. A reszelt burgonyát egy tálba helyezzük, hozzáadunk 2 evőkanál lisztet, 1 mokkáskanál sót és 1 teáskanál sütőport. A keményítő lé tetejéről leöntjük az átlátszó folyadékot, a tál alján maradt fehér keményítőt pedig hozzáöntjük a burgonyához. Hozzáadunk még kb. 1,5 dl tejet, hogy enyhén folyós állagot kapjunk. Forró sütőlapon megsütjük mindkét oldalát. A boxty pancakest vajjal és cukorral, gyümölcsökkel, de hússal, hallal, zöldségekkel, vagy ahogyan én tettem, sült szalonnával is tálalhatjuk.

Másik burgonyás ételem a Colcannon, káposzta burgonyapürében. 

colcannon.JPG

Hozzávalók: 500 g burgonya, 500 g fejes káposzta, 1 csokor újhagyma, 2 dl tejszín, só, bors, 100 g vaj. 

Ügymenet: a káposztát megtisztítjuk és vékony csíkokra vágjuk, enyhén sós vízben nem túl puhára főzzük, leszűrjük és alaposan lecsöpögtetjük. A krumplit héjában megfőzzük, megházmozzuk, áttörjük. Az újahgymát megtisztítjuk, felkarikázzuk, és a tejszínben kb. 5 percig főzzük. A hagymás tejszínt a krumplival elkeverjük, sózzuk, borsozzuk, majd belekeverjük a káposztát. Tálaláskor a közepébe kis gödröt nyomunk és beleöntjük az olvasztott vajat. 

Önmagában is laktató fogás, de köretként is kiváló halhoz vagy akár húshoz is. Halooween ünnepén ebbe az ételbe is szívesen rejtenek gyűrűt, és aki megtalálja ugye... 

A mai post megírásában a Kulinára, Erurópai konyhaművészet című könyv volt a segítségemre. 

 

 

2014/5/10 : chilii 3 komment
Spárga leveles tésztán

Spárga leveles tésztán

Spárga leveles tésztán

Igazi májusi villámvacsora. Sajnos az idén nálunk csak borzasztóan drágán lehet spárgát kapni, és sokszor még az aranyáron mért sem friss, úgyhogy eddig csak kétszer ettünk… Nekem ez a kedvenc receptem. A formát Jamietől lestem el (a kertészkedős sorozatból), de az én receptem leveles tésztával készül, a tölteléket pedig némiképp könnyedebbre vettem. 

spárga leveles tésztán.JPG

Hozzávalók 2 személyre: 250 g spárga, 1 csomag leveles tészta (Lidl), 1 kis pohár tejföl (150 g körül), 2 egész tojás, 100 g reszelt sajt (ami akár trappista is lehet, de ez variálható egyéni ízlés szerint), só, bors, szerecsendió, 1 tk vaj.

Ügymenet: a spárgákat megmostam, megtörölgettem, a fás végeket levágtam és egy serpenyőben a vajon 4-5 percig sütöttem. A leveles tésztát kicsomagoltam, és a hozzá adott sütőpapírral együtt szétterítettem egyenesen a sütőlapon. Középen kettévágtam, és mindkét téglalap széleiről levágtam egy-egy kb. 1,5 cm-es csíkot, és ezt ráhelyeztem a téglalapok szélére, hogy úgy nézzenek ki, mint két képkeret. A tojásokat egy tálban villával felvertem, és egy evőkanálnyit kivettem (azzal kentem le a szélét a végén). A maradék tojást elkevertem a tejföllel, reszelt sajttal, majd sóval, frissen őrölt borssal és szerecsendióval fűszereztem.  A masszát nagyon óvatosan elosztottam a két tésztán, majd rátettem a spárgákat. A két szélsővel lehet segíteni finoman, hogy ne folyjon le a massza. A „képkeretek” szélét lekentem a félretett tojással. Előmelegített forró sütőben (210-220 C fok) 20 perc alatt megsütöttem őket.

Egy pohár finom fehérborral fenséges vacsora.

Édeskömény-krémleves

Édeskömény-krémleves

Édeskömény-krémleves

Régi vágyam teljesült karácsonykor, amikor végre kezembe vehettem Hugh Fearnley-Whittingstall első nálunk megjelent könyvét. A kezdetektől nagy rajongója vagyok a River Cottage sorozatnak, ezért nagyon vártam már, hogy nálunk is kiadják a könyveit. Remélem, innentől kezdve minden karácsonyfa alá jut egy-egy kötet! Eddig négy receptet próbáltam, mindegyik nagyon ízlett az egész családnak (igen még a zöldséges krémlevesek is).

édeskömény krémleves.JPG

Hozzávalók: 3 db édesköménygumó, 500 g burgonya, 1 vöröshagyma, 1 zellerszár, 1 gerezd fokhagyma, 800 ml alaplé (csirke, zöldség, vagy ami van), 1 ek olívaolaj vagy 1 ek vaj, 100 ml tejszín (fogyókúrázók elhagyhatják, vagy elég a fele is), só és bors.

Ügymenet: az édesköményt megmostam, a zöld leveleit félretettem, a gumót vékonyan felszeleteltem. A hagymát, fokhagymát, megtisztítottam, a zellerszárat megmostam, és mindet finomra aprítottam. A krumplit meghámoztam és felkockáztam. Egy fazékban felforrósítottam a vajat, rádobtam a hagymát, a zellerszárat, fokhagymát és az édesköményt, picit megsóztam, elkevertem, majd fedő alatt kis lángon 15 percig pároltam, néha átkevertem. Hozzáadtam burgonyát, felöntöttem az alaplével, majd kis lángon addig főztem, amíg a krumpli is megpuhul, ez kb. 15 perc. Ekkor botmixerrel pürésítettem, sóztam, borsoztam, majd beleöntöttem a tejszínt. Tálaláskor a félretett édeskömény zöldet finomra vágtam és elkevertem egy kevés tejföllel, ezt kanalaztam a tányér közepére. 

Spenót luxus kivitelben

Spenót luxus kivitelben

Spenót luxus kivitelben

A nagy spenót kontra sóska párharcban nálam mindig is a spenót állt nyerésre, méghozzá annak az éles logikának a mentén, hogy „létezik az a fokhagyma mennyiség, amivel ehetővé lehet tenni”! Különösebben nem lelkesedtem érte, de ha választani kellett, mindig a spenótra szavaztam, önként azonban sosem nyúltam volna érte.

Tavalyi nyaralásunk alkalmával, aztán véletlenül belebotlottam egy spenótos tésztába, ami ízlett. Azért is lepődtem meg, mert ez egy - nincs mit szépíteni rajta – zacskós tészta volt. Mert az úgy van T. Bíróság, hogy a szegény turista a méreg drága Svájcban inkább költi vonatozásra a pénzét, mint étteremre, így azután esténként végig próbáltuk a svájci zacskós tészta repertoárt a kempingben. A spenótos különösen jónak bizonyult, fel is jegyeztem hát az összetevőket, és megpróbáltam itthon rekonstruálni az ételt. Többszöri kísérletet is folytattam, ez a mostani lett a legjobb, úgyhogy mostanra megérett a publikálásra.

 Megjegyzendő, hogy most a Lidl-ben vásároltam be hozzá, így egyrészt a 4 adag étel ára bőven 800 forint alatt maradt, másrészt sikerült megtapasztalnom, hogy létezik olyan fagyasztott spenót is, nem krémmé van passzírozva, hanem csak apróra van vágva, ami szvsz még gusztusosabb is. Az egyetlen dolog, ami nincs a fent nevezett üzletben az a parmezán. Hála azonban a hétvégi Kocsonyafesztiválon feltűnt sajtárusnak sikerült feltöltenem a készletet, méghozzá helyi viszonylatban kedvezőnek számító, bár korántsem baráti áron. A parmezánt azonban nem sajtnak, hanem fűszernek kell tekinteni, ez adja a szósz lényegét, szóval ezt nem szabad kihagyni, és különben is, 4 dekánál nem reszeltem le többet semmiképp sem. A képen látható tésztát korábban vettük, szintén a Lidl-ben, de ez egyszeri akció volt, helyette a farfalle (pillangó vagy csokornyakkendő, kinek hogy) tésztát tudom ajánlani, az eredeti is abból készült egyébként.


Sült zöldségek lilában

Sült zöldségek lilában

Sült zöldségek lilában

Szerda este ázottan, fázottan értem haza, és jó kedvre csak az adott okot, hogy csütörtök-péntekre szabaddá tettem magam. Ennek egyik oka a birsalmasajt szerencsésen el is készült, sikerült megúsznom két kisebb vízhólyaggal.

Azonban szerda este találtam egy furcsa kis kupacot a konyha sarkában.

- ???
– Ez az idei céklatermés.
– Ez mind?
– Ja!

Bevallom, jobb időkben az ilyen méretű gubicsokat a tyúkoknak adtuk, de egy ilyen aszályos nyár után meg kellett becsülni azt a marék „bébi céklát”. Mivel a cékla erősen színez, én általában tartózkodom más összetevőkel való kombinálásától, de most ott lapulnak a pincében az ominózus lila répáim, amik ugye húslevesbe nem valóak, és további nézelődés után találtam még lila hagymát is. Több sem kellett, ezeket mind megpucoltam, nagyjából azonos méretűre daraboltam és sütőzacskóba dugtam őket. Isteni köret lett belőlük a csülök mellé.



Padlizsánfelfújt

Padlizsánfelfújt

Padlizsánfelfújt

Ha valaki netán arra tippelne, hogy azért nincs új recept, mert nem főzök, nos talált, süllyed. Pontosabban az a kevés amit mostanában elkövettem nem volt ide való a blogba. Vagy mert ismétlés volt, vagy mert nem tűrte a nyomdafestéket. Ez utóbbiakról nem nyilatkozom, sőt teljes hírzárlatot rendeltem el, ne is faggassátok a csirkéket, nem adhatnak interjút egy bizonyos körtés rémség ügyében.

Na de azért készült valami nagyon finom is, méghozzá egymás után kétszer is, mert nagyon finom volt. Legalábbis nekem ízlett. Plusz teszteltem a teljesítési segédek által elkövetett paradicsombefőzés eredményét, úgyhogy másodszorra megspóroltam a paradicsom hámozgatást és jóféle házi paradicsomszószt használtam hozzá (lének nem nevezném, mert igen sűrűre főzték be, de azért nem annyira, mint a konzerv sűrített paradicsomot, minden esetre bevált).


Bloggermenü: zöldbab lágytojással

Bloggermenü: zöldbab lágytojással

Bloggermenü: zöldbab lágytojással

Van itt egy kis rendezni való adósságom. A múltkori lekvárfőző projektet követően még vendégeskedtem egy kicsit Lorienéknél, és a valóban csodás kecskeméti piac meglátogatása után ezt az üdítő salátát készítettük ebédre. A receptet Rossamela ihlette, de rám való tekintettel szardella mentesítve készült. Olyannyira bejött, hogy itthon megismételtem a kertben termett lila babomból (ami sajnos a hőkezelést követően az idén sem maradt lila).


Vadgombás stroganoff spenótos galuskával

Vadgombás stroganoff spenótos galuskával

Vadgombás stroganoff spenótos galuskával

Még a szeptemberi 50%-os alexandrás akcióban pottyant a kosaramba Paul Gayler Vegetáriánus ételek című könyve. Én egyelőre csak látens vegetáriánus vagyok, de egyre jobban érdekelnek a változatos, ízletes zöldséges ételek, így azután nagyon megörültem ennek a remek vásárnak.

Csodás fotók és izgalmas receptek tárháza ez a könyvecske (sajnos azonban a fordítással néhol meggyűlik a bajom). Először ezt a  gombás finomságot próbáltam ki, amivel szerencsére az egész család elégedett volt. Bevallom, azért kicsit aggódtam, hogy mit fognak szólni a zöld nokedlihez, de hála az égnek nem emeltek kifogást ellene. Pár apróságon változtattam csak igazodva a lehetőségeimhez.





Hozzávalók a gombához: 600 g vadgomba keverék (én végül fehér és barna csiperkét, laskagombát, vargányát és lilapereszkét használtam), 2 ek olívaolaj, 1 ek pirospaprika, 2 kis fej vöröshagyma finomra vágva, 1 ek fehér balzsamecet, 100 ml száraz fehérbor, 250 ml tejszín, 100 ml zöldségleves, 8 apró ecetes uborka vékonyan felszeletelve, 1 tk dijoni mustár, só, bors.

Ügymenet: a gombákat megtisztítottam és nagyobb darabokra vágtam. Megszórtam a pirospaprika felével és megsóztam. Serpenyőben felforrósítottam az olívaolajat, rádobtam a gombát, és 1-2 percig pirítgattam benne. Hozzáadtam a hagymát és további 1-2 percig pirítottam együtt, majd kiszedtem a gombát egy tányérra. A serpenyőt visszatettem a tűzre, beleöntöttem az ecetet és a bort, felforraltam. Hozzáadtam a levest és a tejszínt, majd addig főztem nem túl nagy lángon, folyamatosan kevergetve, amíg be nem sűrűsödött. Ekkor belekevertem a mustárt, az uborkát, és a maradék paprikát. Belekevertem a gombát, sóval, borssal ízesítettem és összemelegítettem.

Hozzávalók a spenótos galuskához: 150 g konyhakész spenót, 3 egész tojás, 350 g sima liszt, ¼ tk sütőpor, víz, só, bors, szerecsendió, 2-3 dkg vaj.

Ügymenet: a spenótot egy villa segítségével összedolgoztam a tojásokkal. A lisztet egy tálba szitáltam, hozzá öntöttem a spenótos keveréket, sóztam, majd a vizet lassan adagolva igyekeztem elérni az ideális nokedli állagot. Forrásban lévő, sós vízbe szaggattam és kifőztem. Közben egy lábasban felforrósítottam a vajat, és erre szedtem ki a kis marslakó színű galuskákat. Legvégül egy pici borssal és szerecsendióval szórtam meg.

 

 


 

 

 
VKF XVIII/1. Mákos fitness gombóc

VKF XVIII/1. Mákos fitness gombóc

VKF XVIII/1. Mákos fitness gombóc

Nos be kell vallanom, hogy Ízbolygó rátapintott a gyengémre. Nem emlékszem pontosan hogyan kezdődött, de mára teljesen túró függővé váltam. Pedig én nem túrórudin nőttem fel, sőt ha jól emlékszem, egész kis koromban az még nem is létezett. Mégis a túró szép lassan behálózott és alattomos módon rabul ejtett.

Imádok én mindent a mi túrós, kezdve a túrós csuszától, a sztrapacskán át, a túróval töltött zsemlén keresztül Cserke ricottás csigáiig (beleértve a túrós palacsintát, a túrós barátfülét, a túrótortát, a túrós rétest, valamint nem elfelejtve a túrós-olajos tésztából készülő mazsolás csigákat sem). Mindegy nekem csak túró legyen.

 

Bár ez az addikció nem ártalmas az egészségre, a kilóim számára nézve azonban meglehetősen veszélyes, mert hát túrós csusza nélkül élni lehet, de minek???

 Mostanában, amikor fogynom kellene, különösen kínzó a probléma. Szerencsémre azonban már létezik zsírszegény túró, és nemrég azt is felfedeztem, hogy kapható tönköly búzadara is, ami állítólag roppant egészséges. Innen már csak egy lépés volt hátra a fitness gombócig. Történetesen a pirított zsemlemorzsát kellett kihagynom, annak érdekében, hogy néhány apróbb gombóckát lelkifurdalás nélkül eltüntethessek. Tudom én, hogy a mák sem teljesen ártatlan, viszont nem kell hozzáadott zsiradékon pirítgatni, valamint egész keveset hintettem belőle a gombóckáimra. (megjegyzendő, hogy ha a gombócokat teljesen beleforgatjuk a darált mákba, akkor a gombócok úgy fognak kinézni, mint a brikettek, bár az első falat után senki sem fog tiltakozni)
 
makos_fitness_gomboc.jpg
 
Hozzávalók: 500 g zsírszegény túró, 200 ml tönköly búzadara, 4 egész tojás, 1 csipet só,  továbbá darált, enyhén cukrozott mák és tejföl a tálaláshoz.

Ügymenet: A gombóc hozzávalóit alaposan összedolgozom, majd beteszem a hűtőszekrénybe fél napra pihenni. Vizes kézzel gombócokat formázok a masszából, és enyhén sós vízben kifőzöm őket. Legalább 5 percig kell főzni őket, miután feljöttek a víz tetejére. Közben egy lábasban egész kevés vajat olvasztok, és erre szedem ki a gombócokat a fazékból. Óvatosan körbeforgatom őket a vajon, és már mehetnek is a tányérra. Darált mákkal és tejföllel tálalom.
VKF VII. Görög finomságok

VKF VII. Görög finomságok

VKF VII. Görög finomságok

Amikor kitaláltam a VKF VII. fordulójának témáját, már tudtam, hogy én a görög konyha háza táján fogok settenkedni. Kétszer jártam eddig görög földön, utoljára - ha nem is tegnap, de már ebben az évezredben :). Annak ellenére, hogy nem kedvelem a tengeri kütyüket mégis számtalan finomságot találtam a hangulatos kis tavernákban, így hát importáltam is egy szakácskönyvet, hogy itthon is elkészíthessem az ott megismert ételeket.



Mivel nemrégiben egy kisebb társaságot kellett vendégül látnom, remek alkalmam nyílt, hogy megfőzzem a VKF-re szánt ételeket. Készült egy nagy tál görög saláta:


 
 
 
Gnocchi alla romana

Gnocchi alla romana

Gnocchi alla romana

Azt nem értem pontosan, hogy miért ez a neve, mert szerintem sokkal inkább polentára hasonlít, mint gnocchira, minden esetre a Szakácsok könyvében így hívják ezt a finomságot!

Szombatra grillezést terveztem, de a tűző napon grillezzen aki……akar, én a magam részéről este 6 előtt fel nem állítom a készséget az tuti! Ennek okán valami könnyű ebédet kerestem, ami után este még könnyedén beférnek a grillezett husik, így bukkantam rá erre a receptre.

Kep_633.jpg

Hozzávalók: 750 ml zsíros tej, 1 kis babérlevél, 1 zúzott fokhagymagerezd, 170 g finom búzadara, 3 tojássárgája, 75 g reszelt parmezán, frissen reszelt szerecsendió, 5 dkg vaj és még egy kevés a kikenéshez.

Ügymenet: a tejet a babérlevéllel, csipet sóval és a zúzott fokhagymával feltettem melegedni. Mielőtt felforrt volna, hozzá adtam a búzadarát és folyton kevergetve jó sűrűre főztem. Amikor már elvált az edény falától, lehúztam a tűzről és egyesével belekevertem a tojássárgájákat, a szerecsendiót (óvatosan, igen erős fűszer) és a parmezánt. Kicsit megsóztam és megborsoztam (ehhez szerintem csak a fehérbors jöhet szóba!).

Én valamiféle félreértés okán ezen a ponton a vajat is beledolgoztam, de most látom csak, hogy nem kellett volna. Ártani mindenesetre nem ártott J. Szóval egy arra alkalmas tepsit jól kivajaztam és 1 cm vastagon elterítettem rajta a masszát. Ügyes szerszámok ide vagy oda, ez nekem legkönnyebben olajozott kézzel sikerült (bármennyire nem szeretek kézzel turkálni az ételben, én nem vagyok egy született Nigella).

Na most eredetileg a vaj felét ezen a ponton olvasztva kellene a tetejére önteni, ez értelemszerűen kimaradt, mert a vaj már benne volt ;). Kihűtöttem, és lefedtem fóliával, majd a hűtőbe  tettem pihenni (ezen a ponton már késő is megjegyeznem, hogy akkora tepsit kell választani, ami aztán majd befér a hűtőbe, az enyém sacperkábé 25x35 cm).

2-3 óra dermesztés kell neki, ezután pogácsa szaggatóval kis köröket szúrtam belőle (itt megjegyzendő, hogy legközelebb simán kockára vagy rombuszra vágom majd, ez a karikázás felesleges macera). További vajakat olvasztottam a legnagyobb serpenyőmben, és a kis korongok mindkét oldalát megpirítottam pár perc alatt. Forgatni leginkább a tortalapáttal tudtam, a szélesebb eszközzel nem ment, lecsúsztak, szóval csak egyesével sikerült.

Amíg a korongok sütkéreztek, addig egy 400g-os paradicsomkonzervből a szokásos módon (vöröshagyma, fokhagyma, zöldfűszerek) sűrű paradicsomszószt főztem. Nagyon ízlett mindenkinek. Így főételként szerintem csak 3 adag, de köretként többnek is elég, mivel mártásos husikhoz (pl. Pollo alla romana) köretként is kínálhatjuk!

Grillezett zöldségek

Grillezett zöldségek

Grillezett zöldségek

Ebben a hőségben gyakorlatilag már csak fejben főzök. Fekszem az ágyon, lapozgatom a szakácskönyvet, és közben azon tűnődöm, hogy milyen jó lenne ez is, meg milyen finom lenne az is… 

grillzoldseg.JPG


Esténként meg grillezünk. Egyszer sertés, másszor csirke, most meg zöldség. A múlt héten már a húst sem kívántam, így becserkésztem annyiféle zöldséget, amennyit csak tudtam. (ez elment vadászni) Így került a tálba padlizsán, cukkíni, sárgarépa, gomba, paprika és újhagyma. (ez meglőtte) A zöldségeket megtisztítottam, szükség szerint daraboltam, szeleteltem, a sárgarépát előfőztem. (ez hazavitte) Sütés közben fokhagymával ízesített – egy gerezd zúzott fokhagymát kevertem az olajhoz – olíva olajjal kenegettem őket. (ez megsütötte) Az elkészült sült zöldségeket kicsit megsóztam, és egy fűszeres, fokhagymás-bazsalikomos paradicsommártással meg kenyérrel ettük vacsorára. (ez az iciri-piciri mind megette:) Süthető még más zöldség is, de én most ennyit találtam.

2 főre: 1 padlizsán, 1 cukkíni, egy csomó répa, 250g gomba, 1 piros húsú paprika és egy csomó újhagyma bőven elegendő volt. A paradicsommártáshoz 1 doboz 400g-os paradicsom konzervet használtam.

A fotó ezúttal nem az én művem, azt a Gazdám készítette :)

Hagymatorta

Hagymatorta

Hagymatorta

Régóta terveztem már kipróbálni ezt a torta receptet, és most a négy napos ünnep alatt végre akadt is időm rá. Ilyenkor tavasszal egyébként sem árt ellenőrizni a hagyma készleteket a pince mélyén, mert a kis hamisak érzik ám a tavaszt, és hajtanak! Kiszedtem hát a renitenseket (ők megpucolva „újhagymaként” végzik egy másik ételben), és a még téli szunyókálásban lévőkből használtam fel néhányat.



 

Zürichi apróhús & rösti!

Zürichi apróhús & rösti!

Zürichi apróhús & rösti!

Nem tehetek róla, de engem sokkal jobban vonzanak a hegyek, mint a tengerpartok. Egy nyáron is havas hegycsúcs hamarabb hoz lázba (nem akarom én megmászni, elég nekem lentről csodálni, persze ha van felvonó, egye fene megnézem a kilátást is :), mint egy zsúfolt homokos tengerpart meg forróság. Épp ezért imádom Svájcot.

Svájc kicsi de nagyon szép ország, és gasztronómiai szempontból is érdekes. Legtöbben csak a svájci csokit ismerik, meg legfeljebb hallottak róla, hogy létezik egy fondü nevű valami. Nos ha a francia konyhához hasonló híres specialitásokkal nem is dicsekedhetnek, mégis találhatunk finom és ízletes ételeket, hiszen a dús legelőkön nevelkedett állatok sok-sok csemegével kecsegtetnek.

Ilyen étel a Zürichi apróhús is, amely hagyományosan borjúhúsból készül. (na most azért azt meg kell jegyezzem, hogy én próbáltam rebegtetni a szempilláimat és legszebb őzike tekintetemmel adtam elő a problémámat a hentesnek, de sajna itten borjú nem terem :(.

 Ennek az ételnek elengedhetetlen körete az egész Svájcban népszerű rösti. Ez egy nagyon könnyen elkészíthető burgonya étel, ami nem csak köretként fogyasztható, de pl. vasárnap reggelire is kitűnő. Lehet variálni, fel lehet dobni egy kis szalonnával, hagymával vagy reszelt sajttal, szóval elég sokoldalú étel, csak egy kicsit előre kell gondolkodni, és akkor pillanatok alatt elkészül.

 

zurichi2.jpg

 

Tehát a röstihez fejenként 2-4 szem burgonyát héjában megfőzök, meghámozom és hűlni hagyom. (Ezért mondtam, hogy kicsit előre kell gondolkodni, mert ha előző nap megfőzzük, akkor ezzel sok időt takaríthatunk meg. Én szombat este szoktam odadobni, aztán vasárnap reggel csak előkapom és mire megfő a tea, kávé és megterítek kész is a villásreggeli.)

A kihűlt krumplikat nagy lukú reszelőn lereszelem, enyhén megsózom. Egy tapadásmentes bevonattal ellátott serpenyőben vajat olvasztok és egy adag krumplit dobok bele. Lapos fakanállal szépen elterítem, elegyengetem a krumplit, hogy szép kerek lepényt kapjak. A sütési idő függ a serpenyőnk méretétől és vastagságától is, kb. 5-10 perc kell egy oldalnak. Azután jön némi akrobatika. Egy nagy tányért helyezek a serpenyőre és edényfogó kesztyűvel gyors mozdulattal átfordítom, hogy a lepény a tányéron landoljon. Még egy kis vajat teszek a serpenyőbe, és óvatosan visszacsúsztatom a lepényt. (Ha önálló fogásként tálaljuk, akkor most tegyünk a serpenyőbe néhány szelet bacont, és arra csúsztassuk a krumplit. Tálaláskor tányérra borítjuk, a ropogós szalonnák felülre kerülnek, megszórjuk egy kis ementálival és hammmm) Ha elkészült tányérra borítom, és tálalásig igyekszem melegen tartani. (ha van rá mód, két serpenyővel is dolgozhatunk, így még gyorsabban elkészülünk, mosogatni meg alig kell, csak épp kitörölni a serplit)

Én most sajna a fent vázolt okok miatt a Zürichi apróhús elkészítésénél pulykahús használatára kényszerültem de így sem volt panasz. 

2 főre 35 dkg csíkokra vágott pulykamellet lisztben megforgattam. Kb. 5 dkg vajat olvasztottam egy másik (harmadik) serpenyőben, ezen kicsit megpirítottam a húst. Mivel a liszt bevonatot képez a húson, így nem szárad ki, finom szaftos marad. A megpirult husikat kiszedtem a serpliből, és a helyére egy kis fej apróra vágott hagyma került, pár perc múlva pedig 25 dkg felszeletelt gomba. Amikor a gomba szépen megdinsztelődött (tehát elpárolgott a lé java) akkor egy pohár száraz fehér bort és egy pohár tejszínt öntöttem hozzá, sóztam, borsoztam és visszatettem a husikat. Elvileg a húson lévő liszt besűríti a mártást, ha még sem, akkor még egy kis kanál liszttel segíthetünk rajta. Apróra vágott petrezselyem zöld kerül még bele.

A tányéron pihenő röstink tetejére kanalazzuk a kész művet és már ehetünk is. (nekem épp csak egy kattintásnyi időm maradt)

 Recept: a legújabb gyönyörűségemből származik: KULINÁRIA, Európai konyhaművészet.

Tészta Norma módra

Tészta Norma módra

Tészta Norma módra

 Ízelítő Jamie Oliver legújabb könyvéből

A Nők Lapja Konyhája őszi számához voltak olyan kedvesek (oké, tudom, hogy nem kedvesség hanem reklámfogás, de nekem jól esett) csatolni egy kis kóstolót Jamie új könyvéből, az Olasz kajákból. Ezt a könnyű kis spagettit választottam tesztelés céljából (mivel a múlt héti Nemisbéka féle kesudiós sertéshúsból pukkadásig zabáltuk magunkat, most szigorúan húsmentes, lájtos vacsira volt megrendelés). Jamie négy gyomorra írta a recit, ezért én megfeleztem, de a kétszemélyes adagból még így is maradt nekem mára egy kicsi ebédre.

 

Kep_300.jpg

 

Hozzávalók (két éhesnek): 1 nagy padlizsán, olívaolaj, 1 tk szárított oregánó, 2 gerezd fokhagyma, 1 ek szárított bazsalikom (bocs Jamie, a friss tegnap reggelre lefagyott a kertben), 1 kk borecet, 1 doboz darabolt paradicsomkonzerv, só, bors, egy kis chili, fél csomag spagetti, és a tetejére sajt (sózott ricottát ajánl, nálunk grana padano volt elérhető) .

Ügymenet: a padlizsánt hosszában vágd négyfelé, majd keresztben ujjnyi darabokra. Egy jó nagy teflonserpliben forrósíts olívaolajt, és pirítsd meg benne a padlizsánokat (lehet, hogy csak két részletben jön össze). (Szerintem arra azért nem árt ügyelni, hogy a padlizsán olyan mint a szivacs, rengeteg olajat képes magába szívni, úgyhogy csak óvatosan!)

Szórd rájuk az oregánót, bazsalikomot,  jöhet a fokhagyma, az ecet, paradicsom, só, bors, chili és 10 perc rotyogtatás.

Közben tedd fel a vizet a tésztának, és a zacskón lévő utasítás szerint főzd a spagettit al dente-re. Megfelelő időzítés esetén a szósz és a tészta nagyjából egyszerre lesz kész. Szűrd le a tésztát, de a főzővizéből tegyél el egy keveset (sosem értem mennyi az a kevés ilyenkor, én kicsit kevesebb mint 1 dl-t hagytam meg). Keverd a tésztát a mártáshoz, és lazítsd kicsit a tészta főzővizével, keverd jól át a tűz fölött és kész.

Reszelt sajttal (NEM TRAPISTÁVAL!!!) és vörösborral kínáld!

 

Remélem Jamie új könyve valódi ízelítő lesz az igazi Mamma féle házias otthoni konyhából, és nem pizza receptekkel lesz tele.

Gombás palacsintametélt

Gombás palacsintametélt

Gombás palacsintametélt

 

Ez tényleg nem bonyolult recept, inkább összetett, mert először is sütni kell egy adag palacsintát, főzni egy adag spéci gombapaprikást, azután pedig a kettőt egyesíteni a sütőben.
gombaspalcsi.jpgA palacsinta sütés mesterségét én anno a Kétbalkezes kamaszlányok kézikönyvéből tanultam, és bár jó néhány év eltelt már, azóta is ezt a bevált receptet használom. 

 Hozzávalók a palacsintához: 20 dkg liszt, 2 tojás, 5 dl tej, 0,5 dl olaj, csipet só (és édes palacsintáknál egy csipet cukor, de ez most nem játszik), olaj a sütéshez ha nem teflonban bohóckodunk (igazi palacsintát csak igazi palcsisütőben lehet sütni és punktum!)

Valamint, amennyiben mód és lehetőség van rá, egy db teljesítési segéd vagy alvállalkozó. 

Amennyiben rendelkezésünkre áll teljesítési segéd, vagy alvállalkozó, akkor keverjük gyorsan össze a palacsinta tészta hozzávalóit, és nyomjuk a kezébe a serpenyőt.

Ha történetesen nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy teljesítési segédet vagy alvállalkozót vonjunk be a munka ezen részébe, akkor megjegyzendő jó tanács, hogy a palacsintákat előre is el lehet készíteni, csak arra kell ügyelni, nehogy lába kéljen!!!

 Ha előállt a szükséges mennyiségű palacsinta (fenti adag egyébként kb. 20 db vékony palacsintát eredményez), akkor hozzá is kezdhetünk a gomba pörkölthöz. Ez is hagyományos módon készül némi extrával: 

Hozzávalók a gombapaprikáshoz
: 50 dkg csiperke gomba, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál pirospaprika, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, 1 teáskanál erőspista, só, bors, 1 csomó petrezselyemzöld, 1 evőkanál (rizs)liszt, 1 nagy pohár tejföl. 


Az elkészítés a szokásos: az összevágott hagymát zsiradékon aranybarnára pirítjuk, menet közben jöhet bele a felaprított fokhagyma, azután a pirospaprika, ici-pici víz (a zöldségek úgyis engednek vizet) zöldpaprika, paradicsom, ez ugye a pörkölt alap, amibe jön a felszeletelt gomba, és szépen kevergetve megpároljuk, amíg el nem fő róla a sok víz. Közben ízesítjük sóval, borssal, erőspistával. Végül jöhet az apróra vágott petruszöld, a liszt, megkavarjuk, beleöntjük a tejfölt, és tovább kevergetve besűrítjük.

Egyesítés: sütőt előmelegítjük; egy méretes kivajazott tűzálló tálat kivajazunk;  az ujjnyi vastag metéltre vágott palacsintát beleszórjuk. Szépen elrendezzük a tál alján, és betakarjuk a gombapaprikással. 200 fokos sütőben hagyjuk, hogy szerelemben egyesüljenek. (kb. 15-20 perc)

Ratatouille

Ratatouille

Ratatouille

Be kell vallanom őszintén, hogy sokáig nem kedveltem a francia konyhát. Ennek oka, hogy évekig csak igen bonyolult receptleírásokkal találkoztam, és az sem lendített sokat a dolgon, hogy a tv-ben is csupa olyasmit láttam, hogy x.y. menő séf bácsi ilyen-olyan (legalább 3 féle) mártással locsolgatott egy hatalmas tányér közepére pakolt fél öklömnyi kis etvast (persze az is valami tengeri borzalom volt), amit előtte legalább kétféle kezelésnek tett ki. Szóval elképzeléseimet a francia konyháról ezek a benyomások alapozták, akarom mondani ásták alá. Képzeletemben csupa drága, bonyolult hozzávaló és tömérdek mosatlan edény társult a francia konyhához.

Az üdítő áttörést a már sokszor említett Francia konya és Francia Piac című könyvek jelentették. Ekkor (jobb későn, mint soha) fedeztem fel, hogy a flancos séfeken túl, léteznek igazi francia receptek is, olyanok amiket igazi francia mamik főztek és főznek ma is. Egyszerűen, ízesen, vidékiesen, de zseniálisan! Sok receptet kipróbáltam már e két könyvből, és eddig mindig működtek. Sokat itt is közzé tettem már, és ígérem fogok ezután is.

 

Az egyik ilyen egyszerű de nagyszerű étel a Ratatouille, vagyis a francia lecsó. Ennek, úgy mint nálunk a mi lecsónknak, számtalan változata van, íme egy kis ízelítő gyűjteményemből:

 

Sültpaprika saláta és egyéb grill élvezetek.

Sültpaprika saláta és egyéb grill élvezetek.

Sültpaprika saláta és egyéb grill élvezetek.

Szánom-bánom, de napok óta nem főztem, és ennek nemcsak a már-már elviselhetetlen meleg az oka. Sajna némi hétvégi és késő estébe nyúló gályarabság is közre játszott a dologban.

Tegnap este végre alkalmunk nyílt egy kis grillezésre a naplementében :o)! Szigorúan 19 óra után, amikor már elviselhetővé vált a kinti hőmérséklet, begyújtottuk a készséget. Sertéstarját pácoltam mustáros pácfűszerkeverékkel, vörösborecettel és olajjal. Hozzá kipróbáltam egy sültpaprika saláta recit, "fejlesztés alatt" címmel.

Újkrumpli mentával és vajjal

Újkrumpli mentával és vajjal

Újkrumpli mentával és vajjal

Tegnap jutatták eszembe ez a most időszerű "idényköret" amit én magában is szeretek, nagy melegben ideális könnyű ebéd lehet.

Először azt hiszem, a Spektrumon láttam valami bio kertészkedős-főzőcskézős sorozatban, aztán kicsit szkeptikusan ugyan, de kipróbáltam. Lévén, hogy a menta igen szemtelenül terjed a kertben, néha meg kell egy kicsit zabolázni. Igen ám de én sajnálom kitépkedni csak úgy, hogy a komposztra kerüljön, gondoltam "egyszerélünkhajrá"!

Szóval igen egyeszerűen elkészíthető: kell hozzá újkrumpli meg menta meg egy kis vaj. Az újkrumplit szépen megtisztítom, ha nagyobbak (ez a veszély ilyenkor sajna a mi kertünkben nem fenyeget) felaprítom őket, a kisebbek maradnak egészben. Sós vízben megfőzöm őket ahogy illik. Amíg fődögélnek végzek némi írtást a fűszeresben, és alaposan megmosom a jó marék mentát. (mindegy, hogy borsos vagy fodros, én vegyesen is szoktam használni, nem vesznek össze). Szépen lecsöpögtetem, és félre teszem. Ha kész a krumpli (isten őrizz szétfőzni!!) leszűröm, és visszateszem a fazékba. Rádobom a mentacsokrot, ráteszem a fedőt, és még egy tiszta konyharuhával is letakarom az edényt, hogy odabenn a gőzben a finom aromák átvándorolhassnak a krumpliba. 5-10 perc szauna után leveszem a fedőt, és a menta (megtette dolgát) mehet a komposztra. Vajat forgácsolok a tetejére és nyam-nyammmmm.

süti beállítások módosítása