Szülinapomra ezeket a gyönyörűségeket kaptam:

Nem tehetek róla, de engem sokkal jobban vonzanak a hegyek, mint a tengerpartok. Egy nyáron is havas hegycsúcs hamarabb hoz lázba (nem akarom én megmászni, elég nekem lentről csodálni, persze ha van felvonó, egye fene megnézem a kilátást is :), mint egy zsúfolt homokos tengerpart meg forróság. Épp ezért imádom Svájcot.

Svájc kicsi de nagyon szép ország, és gasztronómiai szempontból is érdekes. Legtöbben csak a svájci csokit ismerik, meg legfeljebb hallottak róla, hogy létezik egy fondü nevű valami. Nos ha a francia konyhához hasonló híres specialitásokkal nem is dicsekedhetnek, mégis találhatunk finom és ízletes ételeket, hiszen a dús legelőkön nevelkedett állatok sok-sok csemegével kecsegtetnek.

Ilyen étel a Zürichi apróhús is, amely hagyományosan borjúhúsból készül. (na most azért azt meg kell jegyezzem, hogy én próbáltam rebegtetni a szempilláimat és legszebb őzike tekintetemmel adtam elő a problémámat a hentesnek, de sajna itten borjú nem terem :(.

 Ennek az ételnek elengedhetetlen körete az egész Svájcban népszerű rösti. Ez egy nagyon könnyen elkészíthető burgonya étel, ami nem csak köretként fogyasztható, de pl. vasárnap reggelire is kitűnő. Lehet variálni, fel lehet dobni egy kis szalonnával, hagymával vagy reszelt sajttal, szóval elég sokoldalú étel, csak egy kicsit előre kell gondolkodni, és akkor pillanatok alatt elkészül.

Tehát a röstihez fejenként 2-4 szem burgonyát héjában megfőzök, meghámozom és hűlni hagyom. (Ezért mondtam, hogy kicsit előre kell gondolkodni, mert ha előző nap megfőzzük, akkor ezzel sok időt takaríthatunk meg. Én szombat este szoktam odadobni, aztán vasárnap reggel csak előkapom és mire megfő a tea, kávé és megterítek kész is a villásreggeli.)

A kihűlt krumplikat nagy lukú reszelőn lereszelem, enyhén megsózom. Egy tapadásmentes bevonattal ellátott serpenyőben vajat olvasztok és egy adag krumplit dobok bele. Lapos fakanállal szépen elterítem, elegyengetem a krumplit, hogy szép kerek lepényt kapjak. A sütési idő függ a serpenyőnk méretétől és vastagságától is, kb. 5-10 perc kell egy oldalnak. Azután jön némi akrobatika. Egy nagy tányért helyezek a serpenyőre és edényfogó kesztyűvel gyors mozdulattal átfordítom, hogy a lepény a tányéron landoljon. Még egy kis vajat teszek a serpenyőbe, és óvatosan visszacsúsztatom a lepényt. (Ha önálló fogásként tálaljuk, akkor most tegyünk a serpenyőbe néhány szelet bacont, és arra csúsztassuk a krumplit. Tálaláskor tányérra borítjuk, a ropogós szalonnák felülre kerülnek, megszórjuk egy kis ementálival és hammmm) Ha elkészült tányérra borítom, és tálalásig igyekszem melegen tartani. (ha van rá mód, két serpenyővel is dolgozhatunk, így még gyorsabban elkészülünk, mosogatni meg alig kell, csak épp kitörölni a serplit)

Én most sajna a fent vázolt okok miatt a Zürichi apróhús elkészítésénél pulykahús használatára kényszerültem de így sem volt panasz. 

2 főre 35 dkg csíkokra vágott pulykamellet lisztben megforgattam. Kb. 5 dkg vajat olvasztottam egy másik (harmadik) serpenyőben, ezen kicsit megpirítottam a húst. Mivel a liszt bevonatot képez a húson, így nem szárad ki, finom szaftos marad. A megpirult husikat kiszedtem a serpliből, és a helyére egy kis fej apróra vágott hagyma került, pár perc múlva pedig 25 dkg felszeletelt gomba. Amikor a gomba szépen megdinsztelődött (tehát elpárolgott a lé java) akkor egy pohár száraz fehér bort és egy pohár tejszínt öntöttem hozzá, sóztam, borsoztam és visszatettem a husikat. Elvileg a húson lévő liszt besűríti a mártást, ha még sem, akkor még egy kis kanál liszttel segíthetünk rajta. Apróra vágott petrezselyem zöld kerül még bele.

A tányéron pihenő röstink tetejére kanalazzuk a kész művet és már ehetünk is. (nekem épp csak egy kattintásnyi időm maradt)

 Recept: a legújabb gyönyörűségemből származik: KULINÁRIA, Európai konyhaművészet.

Az ígéret szép szó, most be is tartom :o))

A "sose fogyunk le" jegyében! Azt már régen kisasoltam a naptárból, hogy az idén a szülinapom péntekre esik. El is határoztam, hogy meglepem magam egy nap szabival, és meghosszabbítom a hétvégét. (az már csak hab volt a tortán, amikor azt is felfedeztem, hogy május 1. meg hétfő, így négy napig ünnepelhetek!) Szülinaphoz torta kell, tartja a régi ősi mondás, így kinéztem egy jó kis "diétás" receptet  Francia konyhából. 

Íme az eredeti verzió: 

Hozzávalók a tortához:180 g étcsokoládé (70%), 175 g vaj megpuhítva, 125 g finomítatlan cukor, 200 g őrölt mandula, 4 tojás, sárgája, fehérje különválasztva, 

Hozzávalók a bevonathoz: 100 g étcsokoládé (70%), 50 g vaj

Ügymenet: Sütőt melegítsük be 150 fokra (gáz 2-es fokozat). Tegyünk sütőpapírt egy 25 cm átmérőjű tortaformába. Törjük a csokit kis darabokra, és vízfürdő felett olvasszuk meg. A vajat és a cukrot keverjük ki krémesre. Adjuk hozzá az őrölt mandulát, a tojássárgáját és az olvasztott csokoládét, majd keverjük egyenletesre. Verjük fel a tojásfehérjét keményre, adjuk a többihez, és óvatosan keverjük bele.  Öntsük a formába, és süssük 35 percig. Vékony kéreg fog képződni a tetején. Hagyjuk kihülni mielőtt kivesszük a formából.

A bevonathoz szintén vízfürdő felett olvasszuk fel a csokoládét és a vajat, kenjük a tortára, és hagyjuk megdermedni. Részemről annyi módosítás történt, hogy mivel olajmágnások nincsenek a családfán, a 70%-os étcsoki helyett 3 tábla Boci étcsoki került a bevásárlókosárba. (mivel ez eleve 9dkg/tábla, nem kellett a tésztához méricskélni, a mázhoz meg 9 dkg is elég. 150C - 35 perc pedig az én elektromos sütőmben vicc kategória, 180C fokon is 45 perc kellett!!! Az eredmény viszont egy tömény csokigyönyör!

A főfogás az időjárás kegyességének köszönhetően grillezett husi, kukorica, és saláta volt vinegrette mártással. Vettem sertéstarját kedvenc hentesemnél (aki szépen fel is szeletelte nekem) és egy a Fűszerenciklopédia című könyvemből származó jamaicai páccal vettem kezelésbe. (nagyszerű kiadvány, bátran ajánlom, nagyon sok recit kipróbáltam már belőle, mindíg sikerrel!!!)

Pác: 1 fej vöröshagyma, 2 ek olaj, 2 gerezd fokhagyma, 2,5 cm reszelt gyömbér, 1 lime héja és leve, 1 kk őrölt szegfűbors, 1 kimagozott és felaprított piros chili (legjobb kesztyűt húzni a manőverhez), 1 tk erőspista krém, só, bors, 2 ek rum. (ez a mennyiség 4 nagy szelet husira elég) A finomra vágott hagymát az olajon meg kell egy kicsit pirítani (5-7 perc), azután jöhet a többi hozzávaló, és néhány perc alatt sötétbarnára kell főzni. Kihűteni, majd a kissé kiklopfolt husiszeletekre kenni. Igazából a reci 1 nap érlelést írt a hűtőben, amit most nem sikerült betartani, viszont kellett volna!!! Na majd legközelebb!!!

Találtam a boltban gyorsfagyasztott csöves kukoricát, amit szintén feltálaltam. A leírás szerint néhány pericg forraltam, majd saját ötlettől vezérelten feldobtam a grillrácsra néhány percre.

Saláta: 1 csomag konyhakész salátalevél, és a vinegrette mártás: 1 tk mustárt, 2 ek fehérbor ecettel, csipet sóval, borssal és 6 ek olajjal egy kézi habverővel gyorsan simára keverni. Mivel ez ecetes mártás, csak a tálaláskor szabad ráönteni a salátára, és gyorsan összeforgatni. Nagyon fincsi!!!

Szóval elég jól sikerült az én kis harminc...khm..khm..khmik szülinapi vacsim. Ja és itt hívnám fel az Alexandra kiadó szíves figyelmét, hogy a 3 hete megrendelt szülinapi meglepim (az ígért szállítási idő 2-3 nap) még mindíg nem érkezett meg, amivel igen kellemetlen helyzetbe szíveskedtek hozni a Kedvesemet!!! Ejnyebejnye!!!!

"Biskoctumat mint kelljen jól sütni és csinálni

Végy tizenkét tiknyomat, verd egy mázos fazékban, azt egy kalánnal habard jól egy egész óráig untalan, azután végy egy font szép fejér nádmézet, aprón töröttet, és habard bele, azzal is egy óráig kalánnal törd jól meg.

Sokáig aggódtam, hogy szakácskönyv gyűjteményem méretei némiképp kóros elmeállapotomra engednek következtetni, legalább is ezt sikerült kiolvasnom néhány egykori kolléganő szeméből, amikor ez a téma szóba került. Találkoztam olyannal akinek volt legalább 4-5 könyve innen-onnan, de olyannal is akinek az 1 db Horváth Ilonán kívül nem volt semmi a polcán.

Húsvét, sonka, tojás..... kéne egy kalács?

Az idei húsvétot szűk körben ünnepeltük, lévén, hogy Öcsinek lejárt a szabi, és szólította a nagyvilág, meg a fakanál. Jóanyám készített is neki hamuba sült pogácsát, meg méteres sütit. Így azután (és mivel jövőhéten szülinapom lesz) nem szándékoztam cukrászdai felhozatalt megszégyenítő mennyiségű édességet gyártani. Az biztos volt, hogy valami kelt tészta legyen (a múltori csúfos kudarc a buktával nem tett jót az önérzetemnek), de sokáig nem tudtam eldönteni, hogy nagyi titkos receptje, (a pamutrétes nevű csoda) vagy kalács legyen. Húsvét... sonka...torma....tojás.....hm...kéne egy kalács!!!! Szóval most a kalács győzött.

Már régen kinéztem egy receptet dr5ker Kenyérsütés - a ciabattától a rozskenyérig című könyvéből. (amit Cora pontjaimért szereztem)

Hozzávalók: 500 g liszt, 1 cs (7g) szárított élesztő, 5 dkg cukor, 1 cs vaníliáscukor, csipet só, 2,5 dl langyos tejszín, 2 tojás, 1 tojás fehérje, egy marék mazsola, a bekenéshez 1 tojás sárgája 1 kanál tejjel kikeverve.

 A lisztet összekevertem a szárított élesztővel, és a többi tésztához valóval a robotgép segítségével megdagasztottam (5-7 perc). A recept a hozzávalók között nem sorolta fel konkrétan a mazsolát, de a képen is látszott, hogy van benne, meg én is szeretem, úgyhogy az utolsó 2 percben azt is beledobtam. Langyos helyen kb. 1 órát kelesztettem. Amikor megkelt, átgyúrtam, szétosztottam három részre, ezekből úgy 45 cm hoszú rudakat sodortam és szépen összefontam. A tepsire (sütőpapír!) helyeztem, és még fél órát hagytam pihenni, hogy megint megnőjön.* A második kelesztés végén bekentem a tejes tojássárágával és betettem az előmelegített sütőbe 190C, 35-40 perc.

Azért tetszett ez a recept, mert tej és vaj helyett tejszín kellett a tésztába, és ilyet még nem sütöttem. Hozta a várakozásaimat, mert isteni illata és íze van!! Legszívesbben megettem volna az egészet még úgy langyosan, de akkor mi maradt volna a sonkához???

Egyébként a fent említett könyvből már több finom kenyeret és zsemlét sütöttem, jók a receptek. Pontosak, precízek, látszik, hogy kipróbálták mielőtt kiadták. Ez szerintem fontos, mert ki szeretné, hogy a drága alapanyogok és a sok befektetett energia végeredménye a kukában kössön ki? Sajnos sok olyan, egyébként igen borsos árú könyv van a piacon ami tele van pontatlansággal, fordítási hibával, oda nem figyeléssel.

*A fotón sok kis kalács látható, ezekhez is ezt a tésztát használtam, de készíthetünk egy nagyobb és egy kisebb hármas fonatot, amit egymásra helyezve ilyen kalács lesz: 

Vagy akár ilyen nyolcast is fonhatunk belőle: