Stangli, muffin, penne meg a többiek...
A Hétvége elég eseménydús volt konyhai szempontból. Péntek este bemelegítésként sütöttem egy (igazából 3) joghurtos zabpelyhes stanglit. A recept az új szerzeményemből való: Dr5ker: Péksütemények.....
450 g lisztet tálba szitálok, és a közepében kialakított mélyedésbe öntök 1 csomag (7g) szárított élesztőt, 1 kiskanál cukrot és a teljes vímennyiség (200 ml langyos víz) egy kis részét, és 10 percig pihentetem. Ha eljött az idő, hozzáadom a megmaradt langyos vizet, 2 kiskanál sót, 1 pohár (150g) joghurtot és kb 5 perc alatt a dagasztógéppel simára dolgozom. Jön még 150 g zabpehely, ezt már kézzel is elég belegyúrni a tésztába. Langyos helyre teszem. és kb. 1 órán át nem zaklatom. Ha megkelt átgyúrom, és 3 egyenlő részre osztom. 3 stanglit formázok belőle, kb. 35 cm hosszúakat. Kilisztezett tepsire fektetem őket, megkenem a tetejüket mondjuk felvert tojással, megszóróm egy kis zabpehellyel, tökmaggal (ami kéznél van) és letakarva hagyom még egy kicsit pihenni. 180 C-on kb. 30 perc alatt sülnek meg.
Szombaton egy fincsi paradicsomos babos penne volt az ebéd, amit az új Nőklapja konyhája tavaszi számában találtam.
1.) 400 g penne tésztát sósvízben kifőzni. (én megfőztem az egész zacskóval és elfogyott :o)))
2.) 5 dkg kockára vágott bacont egy edényben kiolvasztok egy kis olíva olajon, jöhet hozzá 1 fej apróra vágott hagyma, 1 gerezd fokhagyma (én 2-t tettem) és egy doboz (400g) hámozott paradicsom konzerv. Fűszerek: bazsalikom, petrezselyemzöld, zsálya (frissek ha van, nekem csak zsálya nem volt), bors, pici só (én a paradicsomszószokban mindíg teszek 1 kis kanál cukrot is, hogy ellensúlyozza a paradicsom savasságát). Kb. 15-20 percig kell rotyogtatni, azután jöhet bele 1 doboz lecsepegtetett fehérbab konzerv, amivel már csak óvatosan össze kell forralni, mivel a bab már puha a dobozban. Az eredeti recept említett néhány szem fekete olajbogyót, de annak mi nem vagyunk hívei, így azt kihagytam.
3.) Ha jól időzítettünk akkor most pont kész a tészta és a szósz is, lehet tálalni, rászórni egy kis parmezánt és enni, enni, enni!!!
Délutáni levezetésként sütöttem egy banánkenyeret Nigellától, és egy csokis narancsos muffint.
Ez utóbbi saját fejlesztésem, nagyon finom. Amikor először tapasztaltam meg, hogy az étcsokit mennyire feldobja ha szerelembe esik a naranccsal (egy tábla Cote d'Or csoki formályában), azóta törtem a fejem, hogy hogyan lehetne ezt sütiben is megvalósítani.
Ez lett belőle:
1. Végy egy nagy tálat, és szitálj bele 20 dkg lisztet, 2 kávéskanál sütőport, 10 dkg porcukrot, egy csipet sót.
2. Egy másik tálba tégy 8 dkg olvasztott vajat, 2 egész tojást és 1 pohár joghurtot, egy csomag vaníliás cukor kíséretében. Ezeket kézi habverővel verd keverd habosra. Most jöhet bele 1 narancs kifacsart leve és reszelt héja.
3. Egy tábla étcsokit vágj apróra.
4. Most a két tál tartalmát és a csokit keverd össze gyorsan (10 sec). Fontos, hogy nem szabad sokáig keverni, mert akkor nem lesz elég laza a tészta, tulajdonképp olyan lesz mint a tapétaragasztó, és kis kemény izék lesznek belőle.
5. Az előkészített muffintepsibe (papírkapszlik) kell kanalzni, és 180 C-on kb 25 perc alatt sül meg. (Tűpróba).
