Sütés nélküli recept a kánikulára való tekintettel.
Ezen a hétvégén mindent elkövettem, hogy a tűzhelynek még a közelébe se kelljen mennem :o). Ebben a hőségben kizárt dolog, hogy ép elme bekapcsolja a sütőt, így aztán keresnem kellett egy receptet, ami megfelel a fenti kritériumnak. Ekkor jutott eszembe ez a túró torta, amit nem kell sütni. Csak az nem jutott eszembe, hogy a tejszínhabot stabilizálnom kellene (habfix vagy zselatin jöhet szóba, én inkább a habfixet támogatom jelen esetben) ha szállítmányozni akar az ember lánya néhány szeletet a város túlsó végére. Az eredeti receptben (Süssünk! című könyvklubos remek) nem volt ilyesmi, de ők biztosan úgy gondolták, hogy egy családi ebéd alkalmával a siserék mind egy szálig eltüntetik. Na mindegy, egy napot kibírt a dolog.
Hozzávalók az alaphoz: 30 dkg keksz (én most spáros vajas kekszet vettem, bevált), 10 dkg vaj, 8 dkg porcukor.
A kekszet egy tálban apróra törtem. (nem kell porrá zúzni, inkább darabos maradjon!). A vajat a cukorral habosra kevertem, majd egy kanállal összedolgoztam a kekszet és a vajas kencét. Az egészet egy kerek tortaforma aljába nyomkodtam a két kis kezemmel :o), majd bedobtam a hűtőbe (legalább neki ne legyen melege :o).Amíg az alap hűsölt, én dolgoztam tovább a feltéten!
Hozzávalók a krémhez: 25 dkg túró,
2,5 dl tejszín, 5 evőkanál porcukor. (1 cs habfix)
Kb. 0,5 kg friss idénygyümölcs megmosva és alaposan megszárítva (én epret, ribizlit és sárga málnát használtam. a könyvben lévő képen persze vegyesen volt piros és kék gyümölcs, de valamiért az én kertemben az áfonya meg a szeder véletlenül sem érik egyszerre az eperrel!!!)
A túrót egy tálban villával szétmorzsoltam, és belekevertem a cukrot. Az előzetesen jól lehűtött tejszínt kemény habbá vertem (ekkor kellett volna a habfixet beletenni a zacskóján lévők szerint), majd a túróval jól elkevertem. A kész krémet rákentem a talapzatra, elrendeztem a tetején a gyümölcsöket (szóval két marékkal rászórtam) és visszaküldtem még őket egy kicsit a frigóba.
