Persze tudom én, hogy az „egészséges süti” gyakorlatilag nem létezik, mert ugye ami süti az cukor, de legalább az illúzió maradjon meg nekem ha kérhetem!!!
Régóta kerestem valami használható „egészséges süti” receptet, és néhány kudarccal végződött próbálkozást követően rá is bukkantam erre a zabpelyhes rágcsálnivalóra egy netes fórumon. Bárkié is volt előzőleg, köszönöm, köszönöm, köszönöm.*
A készen kapható hasonló kekszek meglehetősen drágák, és nem mentesek némi tartósító szertől meg „E vitamintól”, úgyhogy inkább marad a saját termelés.
Szerencsére olyan egyszerű elkészíteni, hogy bárki kipróbálhatja, nem kell hozzá konyhatündérnek lenni. Én csak egy apró módosítást eszközöltem a hozzávalókban, mégpedig fahéj helyett az Ázsiából beszerzett „keksz fűszerkeverék”-kel ízesítettem tallérkáimat. Az összeállítás 5 perc, a tepsire adagolás meg kb. 10 perc, attól függ mekkorára sikerednek, én egy teáskanalat használtam.
Hozzávalók:
15 dkg puha vaj
6 dkg barna cukor
6 dkg cukor
1 tojás
15 dkg zabpehely
10 dkg finomliszt
1 kávéskanál őrölt fahéj
½ kávéskanál szódabikarbóna
1 csipet só
10 dkg étcsokoládé, apróra vágva
Ügymenet: Előmelegítem a sütőt 175 fokra (gázsütőn 4-es fokozat), és kivajazok-lisztezek egy nagy tepsit.
Egy nagy tálba kimérem a zabpelyhet, rá a lisztet, majd jöhet egy kis szódabikarbóna, egy csipet só és ízesítésnek egy kis fahéj (keksz fűszer) is. A csokit felaprítom, és a lisztes keverékhez szórom és jól összekeverem.
A vajat robotgéppel habosra keverem a kétféle cukorral, majd hozzádolgozom a tojást.
Ezután a kétféle keveréket egy fakanállal jól összedolgozom.
A tésztából diónyi adagokat teszek egymás mellé 5 centire az előkészített tepsire, majd ezeket nedves ujjal kicsit ellapítom. Egyszerre nem fér rá az összes tészta a tepsire, ezért miután megsütöttem az első adagot, elkészítem a többi tallért is.
A zabpelyhes tallérokat 15 perc alatt megsütöm a meleg sütőben. Amikor készen vannak, még puhák, de ahogy kihűlnek, megszilárdulnak és ropogósak lesznek.
Kb. 30 tallér lesz belőle.
*u.i.: állítólag Stahl Juditnak jár a köszönet :)