Véget ért a móka mára, zárul Chilii mókatára!

Ma kivételesen az irodai maradék hasznosítása végett vettem kezembe a fakanalat (tulajdonképp fakanál nem is kellett hozzá :o). Szóval a múlt pénteken volt itt egy kis eszem-iszom, aztán meg itt maradt egy csomag szeletelt kenyér, ami ugye ebben a formában ehetetlen. Pár hete találkoztam a neten ezzel a recepttel   amit a kedves Ribizli magyarított nekem, úgyhogy itt volt az ideje referálnom az eredményről. Kicsit variáltam a mennyiségekkel (az elkészítés menetét copiztam Ribizlitől), íme a mi verziónk:

 kb. 4 adaghoz:
15 szelet előre szeletelt-csomagolt fehér kenyér
puha vaj
70g cukor
1 cs. Vaníliás cukor

4 (tanyasi) tojás
300ml zsíros tejszín
250ml tej
4 löttyintés Baileys
3 banán
4 eka szeletelt mandula megpirítva
cukor a szóráshoz

Sütőt 180°C-ra előmelegíteni (gáz 4).

„A kenyérszeleteket kilapítani, vékonyan, de alaposan megvajazni, félbevágni.
Egy edényben habosra keverni a cukrot, vaníliát a tojásokkal, hozzátenni a tejszínt, tejet és Baileys, jól elkeverni.
A meghámozott banánokat felszeletelni, a már meleg sütőben a mandulát megpirítani.
Egy sütőtálat kivajazni, a kenyérszeleteket a tojásos keverékbe mártani, aztán rakosgatni a banánnal és mandulával a tálba. A tetejére kenyér kerüljön. A maradék krémet ráönteni, kicsit kézzel megtunkolni, hogy jól beszívja a cucc, aztán alaposan megcukrozni, és 180C kb. 35 percig sütni, míg kívül ropogós, belül omlós lesz. Kihűteni, kész.
Lehet hozzá fagyit vagy tejszínt enni még. Mazsolával, aszalt barackkal, vagy más fajta kenyérrel, kaláccsal is jó, lehet kísérletezni. Nagyjábóli fordítás! Ribizli"

Nos mivel hála az égnek szinte mindenki szabin van (ha már én nem lehetek, legalább mások ne rontsák itt a levegőt), úgyhogy nagyjából megfeleztük az eredeti adagot (kivéve persze a likőr mennyiségét :o) és megsütöttük ebédre. A megadott sütési paraméterek mellett nekünk kicsit leégett az alja, de hát minden sütő más, és ezt az irodait eddig még csak egyszer használtuk, úgyhogy nincs tapasztalatom vele. (illetve most már van). Mindenkinek ízlett, de én azt mondom, hogy azért a mi máglyarakásunkkal nem ér fel.

lánykori néven Joghurteis. Ha már említettem, íme a túrófagyi:

Bocsi, de mire észrevettem, hogy homályos a kép, addigra már nem volt mód ismétlésre :o). És nekem jobban tetszik a túrófagyi elnevezés.(joghurtos azért jön majd még!)

Az ötlet kedvenc német oldalamról származik, bár átesett némi módosításon.

Az történt ugyanis, hogy az egész massza feltapadt a keverőlapátra, és csak forgott körbe-körbe, én meg megijedtem, és gyorsan belezuttyantottam még egy pohár joghurtot, hogy lazább legyen. Az eredmény fenséges lett. Az általam kiötlött szeder öntet jól passzolt a kellemesen savanykás hűsítő desszerthez. Elősször az öntettel kezdtem, tulajdonképp ez a legmacerásabb, mivel kitaláltam, hogy azt a kb. 30 dkg szedret magtalanítom. Ehhez ugye leggyorsabb módszer a gyümölcscentrifuga, csak elmosogatni ne kéne :o(. Szóval a már magtalan léhez kevertem 3 ek cukrot, és 5 percig főztem, majd hidegvízbe állítottam a lábaskát, hogy mire a fagyi elkészül, az öntet is lehűljön.

Túrófagyi szerintem: 2 pohár (30dkg) natúr joghurt, 25 dkg zsírszegény túró, 1 dl tejszín (csak tudnám, hogy akkor minek legyen zsírszegény a túró), 10 dkg cukor, 2 tk friss citromlé, és én még egy kis héjat is reszeltem bele.

Fenti cuccokat egy rúdmixerrel pépesítettem, azután irány a fagyigép. Úgy kb. 20-25 perc volt a menetidő.

Ja és itt egy kép a masinériáról: