lánykori néven Joghurteis. Ha már említettem, íme a túrófagyi:
Bocsi, de mire észrevettem, hogy homályos a kép, addigra már nem volt mód ismétlésre :o). És nekem jobban tetszik a túrófagyi elnevezés.(joghurtos azért jön majd még!)
Az ötlet kedvenc német oldalamról származik, bár átesett némi módosításon.
Az történt ugyanis, hogy az egész massza feltapadt a keverőlapátra, és csak forgott körbe-körbe, én meg megijedtem, és gyorsan belezuttyantottam még egy pohár joghurtot, hogy lazább legyen. Az eredmény fenséges lett. Az általam kiötlött szeder öntet jól passzolt a kellemesen savanykás hűsítő desszerthez. Elősször az öntettel kezdtem, tulajdonképp ez a legmacerásabb, mivel kitaláltam, hogy azt a kb. 30 dkg szedret magtalanítom. Ehhez ugye leggyorsabb módszer a gyümölcscentrifuga, csak elmosogatni ne kéne :o(. Szóval a már magtalan léhez kevertem 3 ek cukrot, és 5 percig főztem, majd hidegvízbe állítottam a lábaskát, hogy mire a fagyi elkészül, az öntet is lehűljön.
Túrófagyi szerintem: 2 pohár (30dkg) natúr joghurt, 25 dkg zsírszegény túró, 1 dl tejszín (csak tudnám, hogy akkor minek legyen zsírszegény a túró), 10 dkg cukor, 2 tk friss citromlé, és én még egy kis héjat is reszeltem bele.
Fenti cuccokat egy rúdmixerrel pépesítettem, azután irány a fagyigép. Úgy kb. 20-25 perc volt a menetidő.
Ja és itt egy kép a masinériáról:
