szülinapra anyunak
Gasztrotúránk következő állomása Spanyolország, ahová szintén visszahúz a szívem, legfőképp Barcelonát kedvelem. A spanyolos hangulat, meg a titkos süti alkatrészes fiókomban feltárt egy csomag árválkodó marcipán okán választottam ezt a receptet. Tulajdonképp nem is torta ez, a szó hagyományos értelmében, hiszen nincs benne krémes töltelék, meg nem is cicomáztam különösebben, de hát a Sachert is tortának nevezik nem?
A legproblémásabb rész, amitől tartottam, az volt, hogy a marcipánt ki kellett keverni simára és habosra a vajjal, meg a tojások sárgájával. Először kockákra vágtam a marcipánt, de simán kirakódtak a keverőtál falára, és semmi áron sem akartak összekeveredni a vajjal, úgyhogy végül egy villával vetettem véged az engedetlenségnek :o). Szépen szétnyomkodtam a renitens darabokat, és innentől már nem volt nehéz dolgom. Talán külföldön lehet kapni valami lágyabb marcipánt, de én itt csak azt a fajta tömböt kaptam, amiből inkább figurákat szoktak otthon gyártani dekoráció gyanánt. Ez nyilván keményebb, ezért volt nehéz kikeverni, de jelentem nem lehetetlen.
Hozzávalók: 80g étcsokoládé, 50g cukrozott citromhéj, 50g mandula, 110g liszt, 50g vaj, 150g marcipán, 150g porcukor, 1 rúd vanília, 6 tojássárgája, 5 tojásfehérje.
Bevonat: sárgabarack lekvár (opcionálisan 2 ek sárgabarack pálinka), 1 tábla étbevonó, 2 dkg vaj.
Ügymenet: a csokoládét apró darabokra vágtam, és egy tálba tettem. Szintén ebbe a tálba jött az aprított mandula, a cukrozott citromhéj és a liszt (a recept nem írta, de a biztonság kedvéért tettem bele egy mokkás kanálnyi sütőport is). Ezeket elkevertem és félre tettem.
Egy másik tálban géppel összedolgoztam a marcipánt a vajjal, 5 dkg porcukorral, a vaníliarúd kikapart belsejével és először csak 1 tojássárgájával. Amikor a marcipán már jól elkeveredett, egyesével eldolgozva hozzá adagoltam a többi tojássárgáját.
A tojásfehérjékből a maradék cukorral és egy csipet sóval kemény habot vertem, és a lisztes keverékkel felváltva nagyon óvatosan a marcipános keverékhez adagoltam. Ehhez már nem kell a gép csak egy hablapát, és nagyon kell vigyázni, hogy a hab ne törjön össze.
Az előkészített (aljára papír, az oldalára vaj+zsemlemorzsa ment) kapcsos 24 cm-es tortaformába simítottam és előmelegített 180C-os sütőbe toltam. Elvileg 45 perc, de az én sütőmben ez 1 kerek órát vett igénybe.
10 percig hagytam pihenni a formában, azután rácsra borítottam. Még melegen bekentem sárgabarack lekvárral (amit rúdmixerrel pépesítettem és 2 kanál valódi sárgabarackpálesszel vidítottam fel). Amikor a tészta kihűlt, gőz felett megolvasztottam a bevonócsokit, elkevertem a vajjal, hogy fényesebb legyen, és rákentem a tortára. Az oldalára mandulát szórtam.
Rendkívül aromás, ízletes süti, bár elismerem, hogy nem olcsó mulatság. De hát ez egy szülinapi torta volt, úgyhogy ilyenkor belefér. A recept egyébként A világ 100 legjobb receptje: Sütemények című könyvből van. Sajnos nálunk csak ez az egy rész jelent meg, pedig ez kint egy sorozat, és eredeti német kiadásban láttam más köteteket is. Igen igényes és megbízható receptek, szép fotók, nem értem miért nem fordították le a többit is!!!