Azt nem értem pontosan, hogy miért ez a neve, mert szerintem sokkal inkább polentára hasonlít, mint gnocchira, minden esetre a Szakácsok könyvében így hívják ezt a finomságot!
Szombatra grillezést terveztem, de a tűző napon grillezzen aki……akar, én a magam részéről este 6 előtt fel nem állítom a készséget az tuti! Ennek okán valami könnyű ebédet kerestem, ami után este még könnyedén beférnek a grillezett husik, így bukkantam rá erre a receptre.
Hozzávalók: 750 ml zsíros tej, 1 kis babérlevél, 1 zúzott fokhagymagerezd, 170 g finom búzadara, 3 tojássárgája, 75 g reszelt parmezán, frissen reszelt szerecsendió, 5 dkg vaj és még egy kevés a kikenéshez.
Ügymenet: a tejet a babérlevéllel, csipet sóval és a zúzott fokhagymával feltettem melegedni. Mielőtt felforrt volna, hozzá adtam a búzadarát és folyton kevergetve jó sűrűre főztem. Amikor már elvált az edény falától, lehúztam a tűzről és egyesével belekevertem a tojássárgájákat, a szerecsendiót (óvatosan, igen erős fűszer) és a parmezánt. Kicsit megsóztam és megborsoztam (ehhez szerintem csak a fehérbors jöhet szóba!).
Én valamiféle félreértés okán ezen a ponton a vajat is beledolgoztam, de most látom csak, hogy nem kellett volna. Ártani mindenesetre nem ártott J. Szóval egy arra alkalmas tepsit jól kivajaztam és 1 cm vastagon elterítettem rajta a masszát. Ügyes szerszámok ide vagy oda, ez nekem legkönnyebben olajozott kézzel sikerült (bármennyire nem szeretek kézzel turkálni az ételben, én nem vagyok egy született Nigella).
Na most eredetileg a vaj felét ezen a ponton olvasztva kellene a tetejére önteni, ez értelemszerűen kimaradt, mert a vaj már benne volt ;). Kihűtöttem, és lefedtem fóliával, majd a hűtőbe tettem pihenni (ezen a ponton már késő is megjegyeznem, hogy akkora tepsit kell választani, ami aztán majd befér a hűtőbe, az enyém sacperkábé 25x35 cm).
2-3 óra dermesztés kell neki, ezután pogácsa szaggatóval kis köröket szúrtam belőle (itt megjegyzendő, hogy legközelebb simán kockára vagy rombuszra vágom majd, ez a karikázás felesleges macera). További vajakat olvasztottam a legnagyobb serpenyőmben, és a kis korongok mindkét oldalát megpirítottam pár perc alatt. Forgatni leginkább a tortalapáttal tudtam, a szélesebb eszközzel nem ment, lecsúsztak, szóval csak egyesével sikerült.
Amíg a korongok sütkéreztek, addig egy 400g-os paradicsomkonzervből a szokásos módon (vöröshagyma, fokhagyma, zöldfűszerek) sűrű paradicsomszószt főztem. Nagyon ízlett mindenkinek. Így főételként szerintem csak 3 adag, de köretként többnek is elég, mivel mártásos husikhoz (pl. Pollo alla romana) köretként is kínálhatjuk!