A hónap első vasárnapján régiségvásárt rendeznek a városban. Mérhetetlen mennyiségű limlom, kacat keres gazdát arcpirító áron, úgyhogy üres kézzel, de annál éhesebben értünk haza délben. Ilyenkor jól jön egy olyan recept, ami maximum egy óra alatt elkészül. Ha van francia puy-i lencsénk és egy kis kolbásztartalékunk, akkor nyert ügyünk van. A puy-i lencse Velay vidékén terem, márványos zöld színű, nem kell előre beáztatni, mégis 30-40 perc alatt tökéletesen megpuhul. Így csak arról kell gondoskodnunk, hogy teljesítési segédünk időben kivegye a kolbászt a fagyasztóból. A Corában nagyon finom, különböző ízesítésű, vékonybélbe töltött sütnivaló kolbászra lehet szert tenni, bár toulouse-i kolbász pont nincs. Ezúttal magyaros paprikás és német kolbászt kaptam, fele-fele arányban használtam.
Hozzávalók: 300 g zöld lencse, 2 evőkanál olívaolaj, 2 hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 szál sárgarépa, 2 szál szárzeller, 2 nagyobb paradicsom (pl.: Cuore di bue) vagy 1 doboz hámozott paradicsom konzerv (400g), 1 babérlevél, 3 ág kakukkfű, 200 ml száraz vörösbor, kb. 400 ml víz, 6 szál vékony sütnivaló kolbász, kb. 750 g, só, frissen őrölt bors, petrezselyemzöld.
Ügymenet: ha még sincs zöld lencsénk, akkor előző este be kell áztatni azt, ami van.
Bekapcsoltam a sütőt 200 C fokra. A hagymát, a fokhagymát és a szárzellert apróra vágtam, a répát kockákra. Egy nagyobb, sütőbe is betehető serpenyőben felforrósítottam az olívaolajat, rádobtam a hagymát, 2 perc múlva a fokhagymát és a zellert, répát, majd további 4-5 percig kevergetve pároltam őket.
Hozzáadtam az ágakról lehúzott kakukkfű leveleket, a babérlevelet, a paradicsomot, jól összekevertem és 5 percig főztem. Lehúztam az edényt a tűzről, hozzáadtam a lencsét (ha be volt áztatva, le kell szűrni), a vörösbort, majd felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte, sóztam, borsoztam.
Rátettem a tetejére a kolbászokat, majd fedő hiányában alufóliával szorosan lefedtem a serpenyőt, és betoltam az előmelegített sütőbe 40 percre. Félidőben ránéztem, és pótoltam a vizet, amit időközben beivott a lencse. Tálaláskor meg kellett volna szórni petrezselyemzölddel, de annyi időm már nem volt, hogy felszaladjak érte kertbe, mindenki enni akart. Friss, ropogós héjú kenyérrel, vörösborral igazi őszies hangulatú egytálétel.
Recept: Joanne Harris, Fran Warde: A francia konyha
