Még egy recept van a Francia piacban, amit már kétszer is kipróbáltam és isteni. Az előállítása kicsivel tovább tart, viszont a vele járó macera (mosogatni való:o) még kevesebb. Ez a kaja is ideális nyáresti csemege, szintén előre elkészíthető.
Még egy recept van a Francia piacban, amit már kétszer is kipróbáltam és isteni. Az előállítása kicsivel tovább tart, viszont a vele járó macera (mosogatni való:o) még kevesebb. Ez a kaja is ideális nyáresti csemege, szintén előre elkészíthető.
Az eredeti recept hozzávalói között 2 kacsacomb vagy 1 kacsa szerepelt, ami az én olvasatomban nem azonos mennyiség. Az igényeknek megfelelően én 4 db kisméretű combot használtam (már amekkora ugye a hentesnél fellelhető volt).
Tehát: 4 db kis kacsacomb, 2-3 gerezd fokhagyma apróra vágva, 1 babérlevél, só, bors, 2 dl száraz fehérbor, 1 dl víz.
A húst apró kockákra vágtam, és a csontokkal együtt (lehetetlen teljesen leszedni a nyers husit a csontokról) beletettem egy lábasba az összes többi hozzávalóval együtt. Másfél órán át lassú tűzön, fedő alatt gyöngyöztetve főzögettem. (időnként ellenőriztem, hogy nem párolgott-e el a leve, ilyenkor a könyv szerint borral kell pótolni, de nálam ez nem fordult elő, sőt az utolsó negyed órában levettem a fedőt, hogy kicsit elforrjon a leve) Kész. Majdnem. Annyi van még hátra, hogy a csontokról leszedtem a maradék husit, kidobtam a babérlevelet. Egy tálba tettem a husit, rá a megmaradt levet, kihűt, hűtőbe tesz. Tényleg a legfinibb szendvics lesz belőle. Én cibatta zsemlébe töltöttem és mindmegettem :o)!!!
