Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy pékség. Nem hirdette ő messziről, hogy látványpékség lenne, de ha betért az ember, akkor a nagy kazettás üvegajtón át látta a péket, amint gyúrja, dagasztja, formázza a tésztát. Ez egy olyan pékség volt, hogy az ember még a munkából elkésést is megkockáztatta, azért, hogy ott vehessen reggelit. Sajnos ez a pékség már régen bezárt, mert nem tudta tartani a versenyt azokkal „látványpékségekkel” amik ugyan fennen hirdetik látványosságukat, de csak annyit tesznek, hogy a fagyasztott félkész terméket betolják a sütőbe. (attól nyerők, hogy nincs is pék, csak az eladó pakolja tepsire a sütiket)

Ebben a régi  pékségben egyik nagy kedvencem a kókuszos csiga volt. A hatalmas méretű csiga finom kókuszos krémmel volt megtöltve, és reggelente még langyosan csábított, hogy „egyél meg”!

Arra gondoltam, hogy nosztalgiázom egy picit, és megpróbálok valami hasonlót készíteni. Nos tényleg csak hasonló lett. Sajnos az én eredeti elképzelésemet felül írta a kémia. Az általam kiötlött kókuszos krém „krém” részét magába szívta a tészta, így amikor beleharaptam, éreztem a finom kókuszos ízt, de az egymásra simuló rétegek között csak a kókuszreszeléket találtam. :(

Minden esetre közzé teszem a receptet, egyrészt mert különben elfelejteném, másrészt pedig azért, hogy hátha valakinek van valami ötlete, hogyan tudnám „szaftosabbá” tenni a csigabigáimat!

Hozzávalók a tésztához: 40 dkg liszt, 1 csomag szárított élesztő, 9 dkg cukor, 10 dkg vaj, csipet só, 2 tojás, és kb: 1 dl langyos tej. 

Hozzávalók a kókuszos töltelékhez: 1 kis doboz kókusztej (165ml, tejjel is helyettesíthető), 1,5 dl tej, 3 ek cukor, 20 dkg kókuszreszelék.  

A tészta hozzávalóiból a szokásos módon kelt tésztát dagasztottam, majd letakarva 1 órán át langyos helyen pihentettem.

Amíg a tészta nődögélt, elkészítettem a kókuszos masszát. Egy kis lábasban takarék lángon felmelegítettem a kókusztejet a tejjel, hozzá adtam a cukrot és a kókusz reszeléket, jól elkevertem, majd félre tettem hűlni.

Amikor a tészta duplájára kelt, lisztezett deszkára borítottam. Két részre osztottam, és az egyik felet visszatettem pihenni a tálba. A másik tésztát kinyújtottam kb. 24x40 cm-es téglalappá, egyenletes rétegben rásimítottam a kókuszos massza felét, és a keskeny oldala felől feltekertem. 12 egyforma darabra vágtam. (ezeket egy vajjal kikent és kókusszal kiszórt muffin tepsibe tettem, ezek vannak a képen)

A másik tészta féllel ugyanígy jártam el, de mivel csak 1 muffin formám van, ezt a 12 csigát egy 24 cm átmérőjű, sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába tettem.

Langyos helyen hagytam, hogy megint kétszeres méretűre nőjenek, ezután mentek a 180C fokos sütőbe. A muffinosak kicsit hamarabb megsültek (kb. 35 perc), a kerek sütinek úgy 40-45perc kellett.

Azt hiszem, hogy a tésztát meg kellett volna kenni egy kis vajjal, akkor talán ízletesebb lett volna. (mondjuk így sem maradt belőlünk hírmondó sem :)

Ezt a receptet jó egy hónapja kaptam az Index fórumán egy kedves topictárstól, csak valami folyton útját állta a megvalósulásnak. Szombaton végre sikerült az akadálymentesítés, elkészült a mű! Azt kell mondjam, hogy megérte a várakozás, nagyon finom kis csemege ez a csokoládé és a chili elkötelezett híveinek!

Én két szárított chilit vetettem be, szárukat letörtem, a magok nagy részét kiszórtam, és csak a paprikahúst vágtam nagyon apróra. Mindenkinek azt ajánlom, hogy a biztonság kedvéért kóstolja meg a nyers masszát, hogy elég csípős lett-e. Igazából nem a tűzokádó sárkány képzés a cél, hanem, hogy a csokis kekszet kissé pikánsabbá tegyük.

A csoki szerepében most is a jól bevált 60%-os Tibi domborított, a barnacukrok közül pedig egy lágy, sötétbarnát használtam (annak okán, hogy ez volt felbontva, egyébként ki fogom próbálni lágyabb ízű, világosabb cukorral is!)

A receptben eredetileg kesudió szerepelt, de kesudió fám nem lévén, én most beértem a finom hazai csonthéjassal.

Hozzávalók: 100 g étcsokoládé, 200 g liszt, 1 csapott teáskanál sütőpor, 150 g puha vaj, 100 g cukor, 150 g barnacukor, 1 zacskó vaníliás cukor, csipetnyi só, 2 tojás, 2 piros chili, 100 g dió

Ügymenet: A diót megdaráltam, a csokoládét apró darabokra vágtam, a chilit pedig a fent említett módon készítettem elő.  

Egy tálba kimértem a lisztet, a sütőport, sót és jól elkevertem. Egy másik  másik tálban a vajat  habosra kevertem az egymás után hozzákevert a háromféle cukrral. Egyenként hozzáadtam a tojásokat, mindegyikkel külön-külön kikevertem a masszát. Hozzáadtam a diót, a csokit és a chilit. A lisztkeveréket két részletben, közepes fokozaton kevertem bele.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

A tésztából két teáskanál segítségével diónyi halmokat raktam a sütőpapírral bélelt tepsibe. A halmok között hagyjunk elég távolságot, mert a tészta sülés közben megnő!  Egy nagy tepsire 25 db fért el, és 16 perc alatt sült meg. A sütőből kivéve még kicsit puha volt a közepük, de mire kihűltek (rácsra téve) szépen „megkeményedtek”, vagyis fimon omlós-ropogóssá váltak. Ebből a mennyiségből kb. 70 darab lett