Eperfagyi, eperfagyi hű de finom, édes is meg hűvös is az ajkaimon…..
Remélem másoknak is ismerős ez a régi gyermekkorombeli dalocska, és nem én vagyok az egyetlen dinoszaurusz korabeli őskövület aki emlékszik rá!
Kicsit bajban vagyok én az eperrel, mert az eper nálam az, ami a kertben terem, méghozzá a saját kertben. Én nem eszem meg semmilyen epres dolgot, sem epres joghurtot, sem epres csokit, sem bolti eperfagyit, sem epres akármit, nekem az eper az eper és kész! Nem tudom miért is van ez így, mert pl. a málnás joghurtot megeszem, de az epreset azt nem! És ez már azelőtt is így volt, mielőtt tudomást szereztem volna arról a nem is olyan apró, sőt egyáltalán nem elhanyagolható tényről, miszerint is az élelmiszeripar fűrészporból nyeri az eperaromát!
Szóval eper! Nos decemberben nem hagyom magam, sőt még januárban sem tudnak elcsábítani holmi messzi országból érkező dobozos műeprek, de így április táján már elég nehéz ellenállni a csábításnak! Így történhetett, hogy két dobozka valódi, hamisítatlan spanyol műeper ugrott be a kosaramban péntek délután. Nos ezek az eprek felettébb, sőt gyanúsan illatoztak, de azért az ízük az még nem az igazi, ennél fogva éreztem, hogy némi segítségre van szükségük. És valljuk be, Nigella klasszikus eperfagyi receptje a létező legjobb dolog, ami egy doboz eperrel történhet! Az eredeti recept 10-12 adagra íródott, így hát tekintettel a fagylaltgépem kapacitására és a családom létszámára (habár valószínűleg ebből a fagyiból bármennyi elfogyna, de azért nem árt vigyázni a vonalakra is) megfeleztem a hozzávalók mennyiségét.
Hozzávalók: 80 g és még 2 evőkanál cukor, 1 vaníliarúd, 250 ml tej, 250 ml tejszín, 5 tojássárgája, 250 g eper, 2 evőkanál citromlé. További eper a tálaláshoz.
Ügymenet: A tejet és a tejszínt a hosszában kettéhasított vaníliarúddal addig melegítettem, amíg épp nem forrt fel. Ekkor levettem a tűzről, és állni hagytam kb. 20 percig. A tojássárgájákat egy tálban habosra kevertem a cukorral, majd a tejszínes tejet - amelyből a vaníliarúdat időközben kihalásztam - folyamatos keverés mellett hozzáöntöttem. Kimostam a tejforraló edényt, visszaöntöttem bele a keveréket, majd állandó kevergetés mellett sűrű krémmé főztem. Műanyag dobozban pihentettem egy éjszakán át a hűtőben. Reggel megpucoltam az epret, nagyjából felaprítottam, rászórtam 2 kanál cukrot és félretettem, hogy jól összeérjen. Amikor már nem bírtam tovább várni, géppel pürésítettem az epret, kihalásztam a hűtőből a vaníliás krémet, összekevertem az eperpürével, ízesítettem 2 kanál citromlével, és betöltöttem a fagyigépbe. Kb. 20 perc múlva fagyiskanállal kiporcióztam, és nyammm, nyammm, nyammm. Ja még egy kis plusz epret is halmoztam rá dekoráció gyanánt.
Pontosan lemértem egy normál méretű kanállal, a fenti mennyiségből 20 gombóc fagyi lett (nem számítva azt a jelentéktelen mennyiséget, amit menet közben elnyalogattam:)
Mind Nigella Egész évben nyári ízek című könyve, mind a projekthez használt duplafalú tejforraló edényzet Kriszitna barátnőm ajándéka. Sőt ha jobban belegondolok, a fagylaltos kanál is!
