Továbbra is folyik az adventi kalácsprojekt, most egy reform diós kalács került terítékre. Az eredeti receptben 100 % teljes kiőrlésű liszt szerepelt (fele sima búza, fele tönköly), de én nem voltam ilyen bátor, féltem, hogy esetleg így nem kell meg eléggé, vagy esetleg nem aratna osztatlan sikert fogyasztói körökben, úgyhogy csak fele arányban használtam teljes őrlésű lisztet.
Hozzávalók a kelt tésztához: 250 g sima liszt, 250 g teljes őrlésű tönkölybúza liszt, 42 g élesztő, 50 g méz, 250 ml langyos tej, 2 tojás, 100 g vaj, csipet só, csipet őrölt fahéj és kardamom.
Hozzávalók a töltelékhez: 250 g dió, 50 g vaj, 150 g méz, 2 tojás, 3 evőkanál tejszín, 1 teáskanál vanília kivonat.
Hozzávalók a bevonathoz: 25 g vaj, 5 evőkanál tejszín, 50 g méz (vagy csak simán felvert tojással is le lehet kenni).
Ügymenet: a liszteket tálba szitáltam, a közepébe nyomott mélyedésbe morzsoltam az élesztőt, egy kanálka mézet csurgattam rá, és végül ráöntöttem a langyos tejből kb. 1 decit. Letakarva langyos helyre állítottam a tálat, hogy az élesztő beinduljon. Amikor az élesztő már kellőképp felfutott hozzáadtam a megmaradt tejet, mézet, a tojásokat, puha vajat, fűszereket és a sót, a dagasztás fáradtságos munkáját pedig a gépre bíztam. Nekem még felvett kb. 2 evőkanál lisztet mire szépen elvállt az edény falától és olyan lett, amilyennek lennie kell. Letakarva ment vissza a jó kis langyos helyre, egy órára pihenni.
Addig is elkészítettem a tölteléket. Megdaráltam a diót és jól összekevertem a mézzel, puha vajjal, tojásokkal, tejszínnel és a vanília kivonattal.
A kétszeresére kelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrtam, majd 5 mm vastag téglalappá nyújtottam, a hosszabbik oldala majdnem a kétszerese volt a keskenyebbnek. A tölteléket rákentem a tésztára, úgy hogy a szélén körben egy 2 cm-es csíkot kihagytam. Szorosan feltekertem. A tekercset középen kettéhajtottam, úgy hogy egy patkó alakot formáljon a deszkán. Ez után a tekercs két szárát szépen körbe csavartam egymás körül, hogy egy nagy copfot formázzon. Teljesítési segédem igénybevételével átjátszottam egy sütőpapírral bélelt tepsire. Megint pihentettem még egy fél órácskát, hogy szépen megkeljen.
Közben összemelegítettem a mázhoz valókat. Átkentem a copfot, majd betettem a 180 C fokra előmelegített sütőbe 35-40 percre. Az eredeti recept szerint 10 percenként át kell kenni sülés közben. Ezzel csak az a baj, hogy az elektromos sütő nem nagyon szereti ha folyton nyitogatják. Itt kell megjegyeznem azt is, hogy ez a máz megkeményedik és ettől a tészta teteje megrepedezik. A könyvben lévő fotó alapos átvizsgálása alapján ennek így is kell lennie, de legközelebb én csak simán tojással fogom átvonni, nekem úgy jobban tetszene.
Recept: Egészséges finomságok (Burda)
U.i: elnézést kell kérnem, de jelenleg a Blogtér csak regisztrált felhasználóknak teszi lehetővé a kommentelést. Remélem ez is csak átmeneti zűrzavar, és később megoldódik. Szóval nem én vagyok ilyen barátságtalan, itt most tatarozás folyik.
