Folyt.köv. A szilveszter nálunk hagyományosan csendes rendezvény, nem vagyunk azok a bulizós fajták. Az utóbbi években elszaporodott robbantgatásokat meg egyenesen gyűlölöm, a kutyákra gyakorolt hatását pedig mindenki megláthatja a hozzá legközelebb eső menhelyen!
Hiába szervez a város szabadtéri bulit, a közelébe sem merek menni. Két éve egy barom viccesnek találta, hogy pezsgősüvegben robbantsa fel a petárdáit, mindezt közvetlenül mellettünk. Szerencsére időben észrevettük és nekünk nem esett bajunk. Így hát számunkra marad a tollasbál.
Szilveszterkor általában még tartanak a karácsonyi édesség készletek, vagy jobb esetben már elfogytak, minden esetre nagyon már senki sem kívánja őket. Ezért azután szilveszterre nálunk csak sós dolgok készülnek. Az idén kipróbáltam egy újdonságot, és teljesítési segédemmel sütöttünk egy kis sós perecet is. Ez utóbbi már szerepel a blogban. Napokig friss, ropogós marad és abszolút addiktív.
Az újdonság pedig Millie tökmagos pogácsája volt. Első látásra is tetszett, ráadásul később láttam, hogy KicsiVú is kipróbálta, úgyhogy már csak a juhtúrót kellett becserkésznem hozzá.
Egy kis kiegészítést tennék csupán a recepthez. Millie azt írta, hogy 5 óra alatt sem kelt meg túlságosan a tésztája.
Megjegyezném, hogy ha az ember lányának nem az ő joghurtja szavatossága kérdőjelezhető meg, hanem történetesen az utolsó, fiók mélyén lapuló 11 g-os élesztőjéről derül ki, hogy némileg megfeledkezett róla, nos akkor nem árt, ha a tejszínt szépen meglangyosítja és kipróbálja, hogy beindul-e még benne az élesztő. Jelentem szerencsés esetben igen!
Miután a többi hozzávalóm sem közvetlenül a hűtőből került elő, az én tésztám bizony kelésnek indult! Ez a körülmény akkor válik érdekessé, amikor is az ebéd előtt bedagasztott tészta az ebéd utáni csendes pihenő leple alatt indul be sunyi módon, és ezt csak akkor vesszük észre, amikor türelmetlen pulink és teljesítési segédünk tacskója már felvette a nyakörvét a sétához. Mit volt mit tenni, a tészta ment a hűvösre a pincelejáróba. Másfél órás sétánkat követően megállapíthattam, hogy a tészta épp a duplájára kelt. Egyebekben pont úgy jártam el, mint az az eredeti receptben olvasható. A pogácsa pedig nagyon finom!!!
