Szóval a mesés szombati leves után ott állt a hűtőben még közel fél kiló vaddisznóhús. Leveles tésztába gondoltam bugyolálni valami módon, és épp receptet kerestem hozzá, amikor csörgött a telefonom.
Az én drága gazdám jelezte ugyan, hogy vasárnap érkezik a naaaagy síelésből, de valamiért azt gondoltam, hogy ez az esti órákban fog bekövetkezni, és fáradt lesz, meg nyűgös, elég lesz neki a leves (az ő részét gondosan félretettem egy fél literes csatos üvegben) meg süti, aztán úgyis eldől és alszik reggelig. Csakhogy a telefon már délelőtt 10 órakor csörgött, jelezvén már hazai földön járnak, pár röpke óra és itthon van. Na ekkor éreztem úgy, hogy most sebességfokozatot kell váltanom, és villám de gyorsan valami tartalmas főfogást kell, prezentáljak, mert így a leves tuti kevés lesz. Szerencsére, amikor a kovásszal bíbelődtem, minden este lapozgattam a Szakácsok könyvét, és emlékeztem egy pásztorpite nevű ételre, amibe pont fél kiló hús kell. Nagyjából átfutottam a hozzávalók listáját. Úgy találtam, hogy minden van itthon, bárány helyett pedig jó lesz a vaddisznó, így lett a pásztorpitéből vadászpite :)
Hozzávalók: 2 közepes hagyma, 1 nagy sárgarépa, 2 evőkanál olaj, 50 g vaj, 1 babérlevél, kakukkfű, 500 g darált vaddisznóhús, 1 evőkanál paradicsompüré, néhány löttyintés Worcestershire-szósz, 500 ml húsleves, 250 g fagyasztott zöldborsó.
A tetejére 500 g főtt burgonya, 120 ml tej, 125g vaj, 2 tojássárgája, só.
Ügymenet: a hagymát és a répát megtisztítottam, kis kockákra vágtam. A vajat és az olajat egy mélyebb serpenyőben felforrósítottam, beledobtam a hagymát, kicsit kevergettem, aztán jött a répa, a babérlevél és a kakukkfű. Kb. 5 percig kevergetve sütöttem őket. Hozzáadtam a húst és fehéredésig pirítottam. Sóztam, borsoztam, majd hozzáadtam a paradicsompürét és a Worcestershire-szószt, elkevertem és felöntöttem az alaplével (a történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy ezen a ponton vettem észre a hozzávalók között a levest, úgyhogy félrehúztam az edényt a tűzről, fénysebességgel könyékig beletúrtam a fagyasztóba, kivettem egy dobozt amiből az istennek se akart kijönni a leves, majd amikor teljesítési segédem kiverte belőle, gyorsan felmelegítettem).
Eredetileg 1 liter leves kellene, de mivel a célunk az, hogy a végére besűrűsödjön a ragu, elpárologjon a lé, szerintem fölösleges egy egész liter. A fél liter bőven elégnek bizonyult, és azt is több részletben adtam a húshoz. 20 perc elteltével beletettem a borsót, és még 5 percig pároltam.
Amíg a ragu főtt, hozzáláttam a krumplipüréhez. A megfőtt burgonyát áttörtem, és a felforrósított tejjel, a vajjal és a tojássárgájával meg egy kis sóval habos, könnyű pürévé kavartam. A megfőtt ragut egy tűzálló tálba simítottam, és egy nyomózsák segítségével befedtem a krumplipürével. Előmelegített, 190 C fokos sütőben 30 perc alatt készült el.
Arra már nem maradt lehetőségem, hogy tálalás közben fotózzak, úgyhogy a kedves olvasó kénytelen elhinni, hogy a képen a püré-dunyha alatt ott a finom, zöldséges-húsos cucc.
