Az idei lekvárfőző projekt hasonló sikerrel zárult, mint a tavalyi, csak talán még többet ettem Lorienéknél, ki is lengett a mérleg rendesen, amikor hazaértünk. A közös főzőcske meghozta a kedvem a tésztagyúráshoz, úgyhogy talán gyakrabban fog ezután itthon is házi tészta kerülni az asztalra. Mostanában nem sokat főzök, az íráshoz meg még annyi ihletem sincs, de ezt a szombati ebédet mindenképp le kell jegyezzem. Egyrészt nagyon finom volt, másrészt ezt a receptet olyan régóta ki szerettem volna próbálni, hogy időközben el is veszett. Egy kis ovális alakú receptes füzetben volt (Sós főtt tészták címmel) amelyet teljesítési segédem többszöri felszólítás ellenére sem tudott előadni. Nem volt mit tenni, végül rákérdeztem egy fórumon, hogy nincs-e meg valakinek, s lőn, egy órán belül megkaptam, hálás köszönet érte. Itt-ott finomítottam, ízesítettem rajta, úgyhogy ez már egy egészen egyéni verzió!
Hozzávalók a tésztához: 350 g liszt, 50 g durum búzadara, 4 tojás, csipet só, 1 evőkanál olívaolaj.
Hozzávalók a töltelékhez: 500 g kis kockára vágott sertéscomb, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 marék szárított vargánya, 50 g bacon, só, bors, 1 evőkanál libazsír, kis csokor petrezselyemzöld, 1 tojás.
Hozzávalók a mártáshoz: 330 g vegyes erdei gomba (fagyasztott), 1 marék szárított vargánya, 1 fej vöröshagyma, 1 púpozott teáskanál pirospaprika, só, bors, kis csokor petrezselyemzöld, 1 pohár (350 g) tejföl.
Ügymenet: először feltettem a tölteléknek valót. Az apróra vágott hagymát aranyszínűre pároltam a libazsíron, hozzáadtam a fokhagymát, majd fél perc múlva a húskockákat is rádobtam. Fehéredésig pirítottam őket, majd kevés vízzel felöntöttem, beledobtam a szárított vagányát, sóztam, borsoztam, majd fedő alatt fél órát pároltam.
Eközben meggyúrtam a tésztát, folpackba csomagolva pihentettem, amíg ismét a töltelékkel foglalkoztam.
A húskockákat és a gombát szűrőkanál segítségével kiszedtem, az értékes szaftot pedig félretettem. A húst és gombát a baconnal együtt húsdarálóval megdaráltam. Kicsit hűlni hagytam a keveréket, majd hozzáadtam 1 felvert tojást és az apróra vágott petrezselymet, majd jól összekevertem az egészet.
Újra elővettem a tésztát, kicsit átgyúrtam, és tésztagéppel kinyújtottam. Ekkor következett a kézimunka. Fogtam egy tésztacsíkot, az egyik felére, egymástól tisztes távolságban, teáskanállal adagolva felhalmoztam a tölteléket, a szélét vizes ecsettel bekentem, áthajtottam rá a tészta másik felét, kézzel jól lenyomkodtam a közöket, majd derelyevágóval feldaraboltam.
Amíg a mártás készült, a derelyéket a gyúrótáblán hagytam pihenni. A mártás nem más, mint egy finom tejfölös gombapaprikás, amin picit csavartam. Pörkölt alapot készítettem, ehhez hagymát megdinszteltem az olajon, rászórtam a fűszerpaprikát, majd fölengedtem a töltelék párolása után megmaradt szafttal, ettől még ízesebb lett. Az alaphoz hozzáadtam a gombakeveréket és a szárított gombát, pár perc alatt összepároltam, ízesítettem, kevés liszttel sűrítettem, majd beledolgoztam a tejfölt, legvégül jött bele a petrezselyem. Ekkor kifőztem a derelyéket, és a gombapaprikással tálaltam.
Fenti mennyiség elvben négy adag, szerintünk azonban hat ember is simán jóllakik vele, egyébként 42 derelye készült.
Ezt a receptet sok szeretettel ajánlom Marinak a Bakonyaljára!
