Tegnap végre elrajtolt az idei Giro d’Italia! Akik az elmúlt két évben követték a Tour de Serpenyő csapatát, azoknak nem meglepetés, hogy az idén is főzünk, de az talán igen, hogy az idén még nagyobb fába vágtuk a serpenyőnket, és végig főzzük mind a három nagy körversenyt. Így májusban olasz, júliusban a megszokott francia, majd augusztus végétől spanyol recepteket kaptok tőlünk. Azért, hogy le ne maradjatok, érdemes követni a csapat facebook oldalát is!
Lassanként szokássá válik a nagy körversenyeken, hogy az első napokban kiruccannak valahová. Az idén Írország látja vendégül három napra a Giro-t. Tegnap nekivágtunk tehát mi is, Mamma rögtön egy klasszikus ír reggelit készített.
A tegnapi csapat időfutamot követően (remélem a Garminos fiúk nem sérültek meg komolyan), ma már komoly távot, 218 km-t tekernek a fiúk Belfast körül, sprint befutóval.
Én erre a napra a burgonyát választottam, mint az ír konyha alapkövét. A burgonyát 1585 körül, állítólag Sir Walter Raleigh hozta Írországba. A burgonyával alapvetően változtak meg az írek táplálkozási szokásai. Addig főleg zabkészítmények szerepetek az étrendjükben, ettől kezdve azonban már krumpli lett a napi étkezés meghatározója. A burgonyát sok szempontból, mintha csak az íreknek találták volna ki. A növény nagyon szereti a hűvös, csapadékos klímát, igénytelen, szinte minden talajon jól megterem. Értékes táplálék, sok szénhidrátot, ásványi anyagot és C vitamint tartalmaz. Az ír lakosság gyakorlatilag a krumplinak köszönheti, hogy túlélte a középkor viszontagságos esztendeit.
Legendásan sok burgonyát fogyasztottak, akár napi három kilogrammot, igaz más nem is nagyon volt, így ez a mennyiség is éppen csak fedezte egy felnőtt ember napi energiaszükségletét. A 17. század óta az átlagos ír család napi étkezése tejből és krumpliból állt, amelyet néha nap, ha volt rá lehetőség, kiegészítetek sonkával, hallal, tojással. Ez a menü azonban hozzájárult ahhoz, hogy 1780 és 1840 között az ír lakosság lélekszáma megkétszereződött. Amikor azonban 1845-ben a burgonyapestis elpusztította a termést, és az utána következő években is egyik rossz év követte a másikat, szörnyű éhínség tizedelte meg a lakosságot. Példátlan kivándorlási hullám indult meg, és végül Írország lélekszáma a felére csökkent.
Mamma tegnap már bemutatott egy boxty receptet, de erre az ételre több variációjuk is van az íreknek, nyilván oké, hogy krumpli, de nem árt variálni :) . Készülhet kenyérnek, grillkalácsnak, gombócnak, palacsintának és pudingnak is. Az én verzióm, a lágyabb, nagyobb, lepényformára sült boxty pancakes.
Ehhez a fél kilogramm krumplit megmossunk, meghámozunk és lereszelünk. Egy tiszta konyharuhába csavarjuk és alaposan kipréseljük a keményítő levét, úgy hogy azt egy tálban felfogjuk. A reszelt burgonyát egy tálba helyezzük, hozzáadunk 2 evőkanál lisztet, 1 mokkáskanál sót és 1 teáskanál sütőport. A keményítő lé tetejéről leöntjük az átlátszó folyadékot, a tál alján maradt fehér keményítőt pedig hozzáöntjük a burgonyához. Hozzáadunk még kb. 1,5 dl tejet, hogy enyhén folyós állagot kapjunk. Forró sütőlapon megsütjük mindkét oldalát. A boxty pancakest vajjal és cukorral, gyümölcsökkel, de hússal, hallal, zöldségekkel, vagy ahogyan én tettem, sült szalonnával is tálalhatjuk.
Másik burgonyás ételem a Colcannon, káposzta burgonyapürében.
Hozzávalók: 500 g burgonya, 500 g fejes káposzta, 1 csokor újhagyma, 2 dl tejszín, só, bors, 100 g vaj.
Ügymenet: a káposztát megtisztítjuk és vékony csíkokra vágjuk, enyhén sós vízben nem túl puhára főzzük, leszűrjük és alaposan lecsöpögtetjük. A krumplit héjában megfőzzük, megházmozzuk, áttörjük. Az újahgymát megtisztítjuk, felkarikázzuk, és a tejszínben kb. 5 percig főzzük. A hagymás tejszínt a krumplival elkeverjük, sózzuk, borsozzuk, majd belekeverjük a káposztát. Tálaláskor a közepébe kis gödröt nyomunk és beleöntjük az olvasztott vajat.
Önmagában is laktató fogás, de köretként is kiváló halhoz vagy akár húshoz is. Halooween ünnepén ebbe az ételbe is szívesen rejtenek gyűrűt, és aki megtalálja ugye...
A mai post megírásában a Kulinára, Erurópai konyhaművészet című könyv volt a segítségemre.
