Először is ízekben gazdag boldog új esztendőt kívánok minden kedves megmaradt olvasómnak, aki még erre téved. Másodszor arra gondoltam, hogy ha már készült pár fotó, akkor gyorsan összefoglalom az év vége eseményeit.
Itt van mindjárt ez a pár mézes, ezekkel akartam kellemes ünnepeket kívánni.
Azután itt vannak az én Angyalkám ajándékai.
A süti csak addig bírta, amíg fel nem bontottam, azután fénysebességgel tűnt el. A könyvnek különösen örülök, a tapasok közös szenvedélyünk Kicsi Vúval. Szóval még egyszer nagyon köszönöm!
Az ünnepi menüről nem tudok sokat előadni. Fotózni nem volt lehetőségem, egyébként pedig a jó részük már szerepel a blogban. Ebben az évben igyekeztem a pihenésre koncentrálni (bár megmondom őszintén, hogy 24-én délelőtt azért voltak olyan kérdéseim, hogy 1. Ki találta fel a karácsonyt? 2. A többiek miért nem csapták agyon ott helyben?), így azután most nem volt új fogás az étlapon.
Szenteste napján sertésszűz került az asztalra mézen karamellizált lilahagyma lekvárral. Karácsony első napján töltött káposzta volt a főfogás. Nálam ez évek óta cseréptálban készül a sütőben. Tekintve, hogy 26-án kirándultunk egy jót a kutyussal Bánkútra, hogy legalább egy kis havat lássunk, ismét a töltött káposzta került a tányérra. Nagyon élveztem a hosszú szünetet, szépen el lehetett osztani a fogásokat több napra, nem kellett azon aggódnom, hogy ránk romlik valami. Szombaton megsütöttem a kedvenc aszalt szilvával töltött dagadómat, párolt káposztával és krumplipürével. Ezt az ételt csak ilyenkor készítem, igazi ünnepi fogás, és én nagyon szeretem. (Az ellenzék meg le van szavazva.)
Sütemény fronton is igyekeztem mértéket tartani, figyelemmel a nehezen leadott kilóimra is. Teljesítési segédem sütött bejglit, mákosat, diósat és mandulásat. Szigorúan csak 1-1 tekercset. Nagyon finom lett, de már most fel kell jegyeznem, hogy jövőre a töltelékbe csak fele ennyi cukrot kell tenni. Két torta készült szokás szerint, egy ajándékba a párom anyukájának, és egy itthonra. Az ajándék torta nagyon jól sikerült. A piskótába belereszeltem két narancs héját, amitől isteni finom narancsos íze lett, bele pedig ganache krém került, telitalálat volt! Itthonra csokis, meggyes torta készült, ami nagyon finom lett, csak az állagával volt némi gond. Valami rejtély folytán a krém nem szilárdult kellő mértékben, ezért aztán kizártam az erkélyre (macska és kutya biztos rejtekhely) ahol a fagypont körüli hőmérséklet sikeresen megakadályozta, hogy a fránya krém kifolyjon a tortából. Megjegyzendő, hogy ha a következő karácsonyon is csak ennyien leszünk, akkor itthonra elég a 18-cmes formában sütni!
folyt.köv.
