Szerda este ázottan, fázottan értem haza, és jó kedvre csak az adott okot, hogy csütörtök-péntekre szabaddá tettem magam. Ennek egyik oka a birsalmasajt szerencsésen el is készült, sikerült megúsznom két kisebb vízhólyaggal.
Azonban szerda este találtam egy furcsa kis kupacot a konyha sarkában.
- ???
– Ez az idei céklatermés.
– Ez mind?
– Ja!
Bevallom, jobb időkben az ilyen méretű gubicsokat a tyúkoknak adtuk, de egy ilyen aszályos nyár után meg kellett becsülni azt a marék „bébi céklát”. Mivel a cékla erősen színez, én általában tartózkodom más összetevőkel való kombinálásától, de most ott lapulnak a pincében az ominózus lila répáim, amik ugye húslevesbe nem valóak, és további nézelődés után találtam még lila hagymát is. Több sem kellett, ezeket mind megpucoltam, nagyjából azonos méretűre daraboltam és sütőzacskóba dugtam őket. Isteni köret lett belőlük a csülök mellé.
Hozzávalók: ízlés szerinti fajtájú és mennyiségű zöldség, só, bors, fűszervaj, víz, sütőzacskó.
Ügymenet: a megtisztított, darabolt zöldségeket beledobáltam a sütőzacskóba. Szórtam utánuk egy kevés sót, daráltam bele borsot, és tettem még hozzájuk 2-3 evőkanálnyi fűszervajat és szűk 1 dl vizet. Lezártam a zacskót, előírásszerűen vágtam rá pár pici lyukat, majd betoltam a forró sütőbe kb. 1 órára. Mesés köret lett belőle, ami izgalmas lavinát indított el. Már töröm a fejem, milyen zöldségeket, milyen fűszerezéssel kerüljenek a zsákba. Paszternák, póréhagyma, sütőtök, édesburgonya, rozmaring, chili, fokhagyma, kakukkfű…. Kérek még ötleteket!!!!
A répamagért hála és köszönet Cserkének!
