Ismét készült egy guriga sajt, ezúttal is medvehagymával, sajnos az idén utóljára, vége a szezonnak. A legfontosabb változtatás az első sajthoz képest az az idő, ami a sajt formába rakása és a sófürdő között eltelt. Az elsőnél 4 óra után már sólébe került, most azonban jóval több időt pihentettem. Olvasmányaim alapján a sajt "kisavanyodásához" kb. 16-20 óra szükséges és legalább 20 C fok. Forgatni eleinte most is gyakrabban (az elején 5, utánna 10, majd 30 percenként, azután amíg le nem feküdtem aludni óránként. Éjjel az forgat, akinek ki kell mennie :D. Egy hiba volt csak, éjjelre nyitva maradt a bukó ablak a konyhában, és reggelre már nem volt meg a 20 C fokos hőmérséklet. A sajt reggel került csak sófürdőbe. Ezúttal 6 órát pancsolt, segédem állítása szerint fél óránként átfordította.
Az már két nap után látszott, hogy ezúttal szebb a színe, sárgásabb, és az íze sokkal "sajtosabb" összetettebb, minden nappal egyre finomabb, bár ezt sokáig már nem vizsgálgathatom. A felülete szépen szikkadt (amíg be nem csomagoltam), a savóleadás megszűnt. Talán érlelni is lehetne, de nálunk még annyira új ez a sajtkészítés, hogy mindet megesszük :)
Az már bizonyos, hogy minél többet olvasok a témáról, annál inkább az az érzésem, hogy semmit sem tudok róla. Lassan megértem ám az olyan kifejezéseket, mint kultúrázás meg termizálás, de egy krémsajtnak vagy lágysajtnak még nem ugranék neki. Íme ketteske:
Legközelebb a valószínűleg snidlinges vagy újhagymás (lila) fog készülni.
